Hír

A Könyvtári Intézet kérdőíves vizsgálatot indított partnerei körében azzal a céllal, hogy mérje szolgáltatásainak ismertségét, a tevékenységeivel kapcsolatos elégedettséget és a vele szemben felmerülő igényeket. Az eredményeket elsősorban szolgáltatásaink továbbfejlesztésére, valamint rövid- és hosszútávú céljaink meghatározására kívánjuk felhasználni. Az elektronikus kérdőív 2018. január 25-től február 4-ig volt elérhető, amelyre először a Katalisten, majd közvetlenül a könyvtárvezetőknek kiküldött e-mailben hívtuk fel a szakma figyelmét. A kérdőívet bárki kitölthette, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban van, illetve, hogy a könyvtáros szakmában dolgozik-e.

A rendelkezésre álló 11 nap alatt összesen 499-en töltötték ki a kérdőívet, ami számunkra örömteli és meglepően nagy szám volt. Mindez arra enged következtetni, hogy a Könyvtári Intézettel szembeni érdeklődés jelentős a hazai könyvtáros szakmán belül. A mintát nem tekinthetjük reprezentatívnak, a nagysága azonban figyelemre méltó, így bízhatunk abban, hogy a Könyvtári Intézettel kapcsolatosan a szakmabeliekben megfogalmazódó vélemények többsége megjelenik a válaszokban. Ezúton is szeretnénk mindazoknak megköszönni a felmérésben való részvételt, akik őszinte válaszaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a Könyvtári Intézet tevékenységének és szolgáltatásainak további fejlesztését már ezek figyelembe vételével tehessük meg.

Fontosnak tartjuk, hogy néhány nappal a kérdőíves adatfelvétel lezárását követően gyorsjelentés formájában tájékoztassuk Önöket a friss eredményekről. A kérdőívek alaposabb, minden részletre kiterjedő elemzését ezután kezdjük meg.

A válaszadók összetétele

A válaszadóink összetétele – annak ellenére, hogy nem reprezentatív mintán dolgoztunk – főbb jellegzetességeit tekintve tükrözi a hazai könyvtáros szakma egészét. A kitöltők átlagéletkora 44 év volt, a legfiatalabb 20, a legidősebb pedig 70 éves volt. Ahogyan az várható volt, többségben vannak a hölgyek (86,6%).

Az általunk használt csatornákon az aktív dolgozókhoz jutottunk el legnagyobb arányban (95,2%). Rajtuk kívül a korábban könyvtárban dolgozó, ma már nyugdíjas réteg képviseltette magát (13 fő, 2,6%)  nagyobb arányban. Sajnos sokkal kevesebben, összesen négyen (0,8%) válaszoltak olyanok, akik képzésben vesznek részt, és a válaszaik alapján közülük is csupán két fő az, aki valamely könyvtárosképző intézményben tanul. A diákok megszólítása, elérése így minden kétséget kizáróan nagyon fontos feladatunk kell, hogy legyen a közeljövőben.

A válaszadóink döntő többsége, 78,3% jelölte meg, hogy könyvtáros, rajtuk kívül, a legnagyobb arányban a más területen tevékenykedő kulturális, közművelődési vagy közgyűjteményi dolgozók voltak: levéltárosok, muzeológusok, művelődésszervezők, pedagógusok és települések önkormányzatainak munkatársai. Különösen a legkisebb településeken volt jellemző, hogy nem kifejezetten könyvtárosokhoz is eljutott a kérdőívünk.

A könyvtárosok a legkülönbözőbb intézménytípusokat képviselték. A legnagyobb arányban a községi könyvtárosok (24,2%), a városi könyvtárosok (18,9%), majd a KSZR hálózatának munkatársai (15,8%) jelentek meg a mintában. Jelentős arányban vannak azonban a szakkönyvtárak (9,5%), a felsőoktatási (8,6%) és a megyei hatókörű városi könyvtárak (7,6%) dolgozói is a kitöltők között.

A beosztásukat tekintve is sikerült a szakma valamennyi rétegét megszólítanunk. A mintában 69,9% a beosztottak, 17,5% a középvezetők, 8,6% pedig a felsővezetők aránya. Végzettségüket tekintve 39,1%-nak főiskolai vagy BA, 27,5%-nak egyetemi vagy mester szakos diplomája van. Jelentős réteget képviselnek – és a hazai lakosság átlagához magasan felülreprezentáltak a kitöltők között – a tudományos fokozattal rendelkezők (18 fő, 3,6%). A középiskolai végzettségűek száma 22,2%-ot tesz ki. 26,3 %-ot tesz ki azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek szakirányú könyvtáros végzettséggel.

Általánosságban

Legelőször arra kértük a kérdőív kitöltőit, írják le azt a kifejezést, ami először eszükbe jut a Könyvtári Intézetről. A többségnek, 285 főnek (57%), először valamelyik szolgálatásunk vagy feladatunk, esetleg valamilyen azzal kapcsolatos fogalom (például könyv, információ, statisztika) jutott eszébe. A szolgáltatásaink közül a legtöbben a képzéseinket emlegették, de sokaknak eszébe jutott a módszertani központként való működésünk is. Ebből arra következtetünk, hogy a többség a képzéseinken keresztül kerül közvetlen kapcsolatba velünk, számukra ez a tevékenységünk a legmeghatározóbb.

A válaszadók közül 115 főnek (23%) jutott eszébe először valamilyen általánosabb pozitív dolog a Könyvtári Intézetről. Ők a Könyvtári Intézetet nagy szakmai múlttal és tudással rendelkező szervezetnek látják, amely megbízható és hiteles, minőségi képzéseket szervez, meghatározó szereplő a szakmában, irányt mutat és összefogja a hazai könyvtárakat. A válaszok egy része a Könyvtártudományi Szakkönyvtárra vonatkozott, amelyet otthonos, nyugodt és hangulatos helyként jelenítettek meg. A kitöltők közül 13 fő (3%) fogalmazott meg kritikát az első gondolataiban: szerintük a Könyvtári Intézet korszerűtlen, nehézkes, még keresi a helyét, és csak próbál felnőni a XXI. század kihívásaihoz.

A következő kérdésünk azokra a szolgáltatásainkra vonatkozott, amely először eszébe jutott a kitöltőknek. A legtöbben (159 fő, 32%) itt is a képzéseinkre asszociáltak először. Ezt a Szakkönyvtár helyben használható szolgáltatásai követték 94 említéssel (19%), amelyek között a kölcsönzés szerepelt a legtöbbször. Említették még a fölöspéldány-szolgáltatást, a statisztikát, az elektronikus adatszolgáltatásainkat, a szakfolyóiratainkat és a szakmai segítségnyújtást is.

Ezt követően a kitöltőknek 13 állítást kellett értékelni 1-5-ig terjedő skálán annak alapján:  véleményük szerint mennyire igaz a Könyvtári Intézetre. A skálán az 1 jelentette a „nem jellemzőt”, az 5 pedig a „nagyon jellemzőt”. A válaszadók szerint a legjellemzőbb, hogy az Intézet konkrét segítséget nyújt, amikor arra szükség van (4,43), magas szakmai színvonalon működik (4,32), általánosságban támogatja a szakma fejlődését (4,31) és nyit az újdonságokra (4,3). Az állítások közül a legkevésbé jellemző, hogy képviseli a könyvtárosokat a szakmán kívüli szereplők felé (3,78), kellő mennyiségű nemzetközi szakmai kapcsolattal rendelkezik (3,75), és kitekintést ad a külföldi szakmai fejleményekre (3,74). Utóbbi három válaszra érkezett a legtöbb „nem tudom megítélni” válasz is. A nemzetközi kapcsolataink számával kapcsolatban kiemelkedő módon összesen 267 fő (53,5%), vagyis a válaszadók több mint fele érzi úgy: erre a területre nincs kellő rálátása. Különösen az utóbbi állításokkal (szakmai kapcsolatrendszer, érdekérvényesítés, nemzetközi tevékenységeink) kapcsolatos munkánk bemutatása lesz fontos feladat a jövőben.

Elégedettség

A Könyvtári intézettel való általános elégedettség átlaga jellemzően 4 és 4,5 közé esett az egyes szempontok esetében. Egyedül a munkatársaink szakmai hozzáértését értékelték magasabbra válaszadóink, sőt: a kitöltők 51,4%-a ezt maximálisra értékelte.

A fentiek alapján az látszik, hogy a Könyvtári Intézettel való általános elégedettséget jellemzően az infrastruktúra, a kommunikáció, valamint a szolgáltatások sokszínűségének a fejlesztésével tudjuk növelni.

 
Kommunikáció

A Könyvtári Intézet kommunikációjával kapcsolatos elégedettségükről is nyilatkoztak a válaszadók. Összességében átlagosan 4,14-es értéket adtak. A válaszadók 73,1%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon elégedett vagy elégedett a kommunikációval. A kommunikációs csatornáinkkal kapcsolatos kérdésekre a következő válaszokat kaptuk.

A válaszadók közül a legtöbb igen választ az Intézet honlapjára való ellátogatás, a személyes beszélgetés, a Könyvtári Intézet munkatársa által írt szakcikk elolvasása és az Intézettel való e-mailes kommunikáció kapta. A legtöbb nem választ a Könyvtárosok Dolgozószobájához való csatlakozás és a közösségi médiában az általunk létrehozott tartalomra való reakció kapta.

Arra a kérdésre, hogy fel tud-e idézni olyan esetet, amikor munkájához segítséget kapott a Könyvtári Intézettől, a válaszadók 63,3%-a válaszolt igennel. Aki segítséget kapott, le is írhatta azt a területet, amelyben segítséget nyújtottak neki. A válaszokat kategóriákba soroltuk. A legtöbb említést a képzés, a szakmai információk nyújtása, a statisztika, a szakirodalom, a jogszabályokkal és fölöspéldányokkal kapcsolatos információk kapták. A kérdést feltettük negatív értelemben is: előfordult-e már, hogy számított rá vagy kért, de nem kapott segítséget az Intézettől. A válaszadók 6,2%-ával fordult elő ilyen eset. Néhányan konkrét példát is említettek, pl. nem volt meg a szakkönyvtárban az a könyv, amelyet keresett, vagy nem indult olyan képzés, amelyen szeretett volna részt venni.

Javaslatok, ötletek

A kérdőív kitöltőinek ötleteire és javaslataira is kíváncsiak voltunk a Könyvtári Intézet kommunikációjának továbbfejlesztésére vonatkozóan. A honlap megújítása kardinális kérdés, többen szeretnének egy átláthatóbb, modernebb weboldalt használni. Örömmel jelezzük, hogy a Könyvtári Intézet honlapja hamarosan megújul annak érdekében, hogy a szakmai információk minél könnyebben és szélesebb körben tudjanak elterjedni. Elvárt a könyvtáros érdekképviselet szakmai megerősítése, a könyvtári munka társadalmi elismerésének javítása, több médiaszereplés, híradás új, innovatív megoldásokról, még több jó gyakorlat bemutatása. Ugyanakkor a válaszadóink közül többen meg vannak elégedve a kommunikációval, pozitív változásként említették a Könyvtárosok Dolgozószobájába írt szakirodalmi ajánlók posztolását, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár gyűjteményéből való könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének népszerűsítését.

Végül arra kértük válaszadóinkat, hogy ha bármilyen további javaslatuk, ötletük, gondolatuk van a Könyvtári Intézet működésével és fejlesztésével kapcsolatosan, azt osszák meg velünk. A kérdőív kitöltők a továbbképzések tekintetében javasolták a blended és/vagy e-learning képzési formák megerősítését, korszerűbb ismereteket átadó képzések megszervezését, valamint a képzések tartalmának folyamatos újragondolását, ingyenes tanfolyami lehetőségeket. Fontosnak tartják a Könyvtári Intézet központi szerepének megerősítését, a könyvtáros szakma érdekeinek hatékonyabb képviseletét az EMMI felé, a könyvtáros életpályamodell képviseletét, szorosabb együttműködést valamennyi könyvtártípus szakembereivel, továbbá erősebb szakmai képviseletet. Javasolták a szolgáltatások népszerűsítését, országos szintű kommunikációt, több szakmai információ eljuttatását a kisebb könyvtáraknak is és informatikai fejlesztést az Intézet részéről. Kutatási, módszertani, tanácsadási területen az iskolai könyvtárakról felmérés készítését, még több külföldi jó gyakorlat bemutatását, több szakmai előadás tartását, jogi tanácsadást, azonnali szakmai javaslatok megjelentetését megjelenő jogszabályok és változások esetén, konkrét teendőket a könyvtári munkaterületeken, a fölöspéldányjegyzék megújítását, open access folyóirat kiadását.