Hír

Ízelítő a 3K 2018. márciusi számának tartalmából

Könyvtárpolitika
Dömsödy Andrea: Merre menjen a közoktatás könyvtára?    

John Van Oudenaren: A Digitális Világkönyvtár              

Műhelykérdések
Bánkeszi Katalin – Szepesi Judit: E-learning szerkesztő tanfolyam a Könyvtári Intézetben         

Marincsákné Nagy Ildikó: Három program a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Könyvtárának életéből            

Olvasás
Hok Csabáné: A titok a dobozban van…                

Kolbach Bettina: Egyetemisták olvasási és könyvtárhasználati szokásai a Pécsi Tudományegyetemen                      

Könyv
Vilcsek Andrea: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében – Koncz Pál könyvéről      

Ízelítő a lapszámból:

„A Digitális Világkönyvtár (World Digital Library, röviden WDL) létrehozásának ötletét a Kongresszusi Könyvtár előző vezetője, James H. Billington vetette fel 2005 júniusában, Washingtonban, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti UNESCO Bizottságának ülésén mondott beszédében. Billington javaslata egy olyan projektről szólt, amely a Kongresszusi Könyvtár, az UNESCO és a világ legkülönbözőbb pontjain működő partnerkönyvtárak együttműködésével valósul meg annak érdekében, hogy digitalizálják és online szabadon elérhetővé tegyék az egyes országok történetéhez és kulturális örökségéhez tartozó dokumentumokat. »Egy ilyen projekt azzal a reménnyel kecsegtet, hogy közelebb lehet hozni egymáshoz az embereket egy olyan globális platformon, amely a különböző kultúrák egyediségének ünneplésére jött létre.«– mondta Billington.” /John Van Oudenaren/

„Ahogy mondani szokták, „a jó pap holtig tanul”. Meg a könyvtáros is. Talán nincs is olyan kolléga, aki a hatalmas léptekkel fejlődő technológia és a szakmai kihívások árnyékában ne érezné úgy, hogy van még mit tanulnia… Kell is tanulni, hogy lépést tarthassunk a fiatalokkal, az olvasókkal, a környezetünkkel. A digitális készségek, a digitális műveltség elsajátítása már-már kötelezőnek számít, a legtöbb könyvtáros rendelkezik is ezzel a tudással, legalább valamilyen elvárható szinten. De ez csak alap ahhoz, hogy kezelni, használni tudjuk azokat az eszközöket, amelyek révén akár egészen új típusú szolgáltatásokat hozhatunk létre és mutathatunk be az olvasóknak.” /Bánkeszi Katalin – Szepesi Judit/

„Erősen az élmezőnyben, 95 %-kal a messenger üzenet a legolvasottabb szövegtípus. Csupán egy százalékkal maradtak le az e-mailek, rövid bejegyzések, hírek az interneten. A közösségi oldalak bejegyzéseit is mindennap átböngésszük. Híreket olvashatunk ismerőseinkről, távol vagy közelünkben tartandó eseményekről szerezhetünk információkat, lájkolhatunk bejegyzéseket, képeket, eseményeket. Az elektronikus sajtó, a hosszabb szövegek az interneten, az ebbe beletartozó blogbejegyzések, honlapokon megjelenő cikkek 74-74 %-ban olvasottak. Az elektronikus sajtóhoz képest a papíralapú, nyomtatott sajtó olvasása viszont csupán 14%-ot képvisel. A kitöltők 68 %-a vesz könyvet a kezébe egy nap folyamán. A kitöltők fele olvas e-dokumentumot, akár számítógépen, okostelefonon, tableten, vagy e-könyv-olvasón. 66 százaléknak felkeltik a figyelmét az olyan rövid, nyilvános szövegek, mint az utcai reklámok szövegei, a tömegközlekedési járművekre helyezett szövegek, plakátok, hirdetések, falfeliratok. 40% olvas akciós újságot, szórólapot, vagy egyéb promóciós anyagot. A tájékoztató sávok televíziós műsorokban 9 százalékát az magyarázhatja, hogy egyre kevesebben néznek televíziót. A hangoskönyv csupán 4 %-ot kapott.”/Kolbach Bettina/          

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.