Hír

Könyvtári trendek a külföldi szakirodalomból – ízelítő a KF 2018/3-as számának referátumaiból 2.

Kitekintés - Könyvtári Figyelő külföldi folyóirat-figyelő

A szerkesztő, Szabó Piroska összeállítása a 2018/3-as Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő rovatának anyagából.

A referáló rovat teljes anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni, legegyszerűbben a részadatbázis megjelölésével (most: KF 2018/3).

 

Ami az egyes országok könyvtárügyét illeti, a legújabb szakirodalomból kiemelhető a franciaországi Referensz Digitális Könyvtárak programja, amelyet a tízezer lakosnál nagyobb városok számára indítottak el 2010-ben (143/2018. sz. referátum). Dániában a nemzeti olvasásnépszerűsítő kampány az oktatási és a könyvtári rendszer összefogásával kívánja a fiatal generációkat olvasásra nevelni, a születéstől egészen 18 éves korig követve az olvasási szokások alakulását (185/2018. sz. referátum). A 206/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk a közgyűjtemények skandináv modelljéről, a jóléti államban betöltött szerepéről ad áttekintést. A német könyvtárakat érintő kötelezettség a nácik által elkobzott könyvek visszaszolgáltatása eredeti tulajdonosaiknak – a 140/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk a Württenbergi Tartományi Könyvtár ilyen irányú erőfeszítéseibe enged betekintést. A 141/2018. sz. referátumban összegzett cikk a szlovákiai Zsolnai Egyetemen folyó könyvtár- és információtudományi kutatásokat ismerteti: a művelődéstörténeti fókuszú kutatások mellett a muzeális gyűjtemények katalógusainak rekonstrukciója, illetve a különböző digitális bölcsészeti projektek említhetők meg.

Egyéb érdekességek az Egyesült Államok könyvtáraiból: a 2017 augusztusában és szeptemberében lecsapott Harvey és Irma hurrikánok által a könyvtárakban okozott károkat, illetve az ezek helyreállítására irányuló erőfeszítéséket írja le a 161/2018. sz. referátumban összegzett cikk, emellett olvashatunk a könyvtári szegregáció ellen tiltakozó ’60-as évekbeli polgárjogi mozgalom elfelejtett hőseiről is (172/2018. sz. referátum).

A nemzeti elektronikus könyvtárak a kulturális örökség megőrzését korszerű formában biztosítják. Kínában egy reprezentatív felmérés tanúsága szerint azonban a kulturális örökség online, integrált formában való elérhetővé tétele nem sikerült maradéktalanul, a használók a több adatbázisban történő egyidejű keresés lehetőségét hiányolták (184/2018. sz. referátum). A 201/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk az Oroszországi Állami Könyvtár elektronikus forrásait, részgyűjteményeit mutatja be, míg a 202/2018. sz. referátumban összegzett cikk a FÁK tagországainak nemzeti e-könyvtárairól nyújt áttekintést. A 203/2018. sz. referátumban összefoglalt tanulmány pedig a balti államok és Csehország nemzeti digitális könyvtárainak összehasonlító elemzésével kitér a nemzeti digitalizálási együttműködések, a használt integrált rendszerek, a finanszírozás és az Europeanában való megjelenés kérdésére is.

A digitalizálás terén példaértékű vállalkozás a Bajor Állami Könyvtár hírlap-digitalizálása: az ezt bemutató cikk a projekt fő pilléreiről, a feltárás mélységéről, a szolgáltatás formájáról is beszámol (190/2018. sz. referátum). Érdekességként megemlíthető, hogy egy-egy könyvtári digitalizált állományrész a világ túlsó felén is komoly hatást válthat ki, példa erre a Library of Congress Prokudin-Gorszkij fotógyűjteménye, amelyet 2000 óta szabadon elérhető az interneten, és az azóta eltelt időben a fényképésszel és munkáival foglalkozó könyvek, disszertációk, blogok, kiállítások egész sorát ihlette (163/2018. sz. referátum).

A különböző könyvtártípusokat értintő kérdések köréből kiemelhető a felsőoktatási könyvtári környezetet átrajzoló e-learning: a 154/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk a prágai Károly Egyetem központi könyvtárán futó e-learninggel kapcsolatos szolgáltatásokat ismerteti (Moodle rendszer kezelése, tömeges nyílt online kurzusok, elektronikus tananyagok webkönyvtára, webináriumok, streamszerver stb.). A közművelődési könyvtárak életében vissza-visszatérő konfliktus a kölcsönzött könyvek visszahozatala, A bibliobox jogi vonatkozásai című cikk ebben a kérdésben ad útmutatást (170/2018. sz. referátum). A gyerekkönyvtárak világában történő fejlesztésekre példa a virtuális valóság kiaknázása: a dániai Viborg és Herning városi könyvtáraiban általános iskolás tanulók bevonásával vizsgálták a virtuális valóságot közvetítő eszközök használatát és hatását (158/2018. sz. referátum).

A könyvtárépítészet újdonságairól számol be a 198/2018. sz. referátumban összefoglalt cikk a drezdai városi könyvtár központi könyvtárának 2017-es megnyitása kapcsán. Míg itt egy szocialista épület felújításáról olvashatunk, a 155/2018. sz. referátumban összegzett tanulmányban a Helsinki Városi Könyvtár új központi épületének tervezési folyamatába tekinthetünk be, amelybe a város lakóit is bevonták.

A könyvtárak kiadói tevékenységét taglalja a 204/2018. sz. referátumban összegzett cikk (Emlékiratok, címtárak, évkönyvek... Hogyan népszerűsítsük kiadványainkat?), amely az Oroszországi Állami Nyilvános Történeti Könyvtár tevékenységén keresztül átfogó képet nyújt a kis példányszámú, specializált könyvkiadásról és a könyvterjesztésről, ami túlnyomórészt saját eszközökkel és szakmai rendezvényeken történik. A Kisebbségi gyermekkönyvkiadás Dél-Schleswigben című cikkből (205/2018. sz. referátum) pedig ízelítőt kaphatunk, hogy a kisebbségi könyvtári és iskolai hálózat intézményei miképpen tudják segíteni a kettős identitás megélését az igényes gyermekirodalom megjelentetésén keresztül.

 

Jó böngészést kívánunk!

Share

 

Kapcsolat

Cím: 1016 Budapest, Szent György tér 4-6. (Budavári Palota F épület)
Postacím: OSZK KI KSZK, 1827 Budapest

Tel: +36 1 224-3725

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.