Hír

Az Europa Nostra, Európa vezető örökségvédelmi civil társadalmi hálózata, ma tette közzé 2026-ra vonatkozóan Európa 7 legveszélyeztetettebb örökségi helyszínének listáját a „7 Legveszélyeztetettebb Örökség Program” keretében, amelyet az Európai Beruházási Bank (EBB) Intézet támogatásával működtet. A 2013-ban elindított, jelölésen alapuló program azóta Európa veszélyeztetett örökségének megmentésére irányuló fontos civil társadalmi kezdeményezéssé vált, amely katalizátorként működik a szakértelem mozgósításában, a nem megfelelő fejlesztések leállításában és/vagy a köz- és magánszféra támogatásának biztosításában, többek között finanszírozás formájában. A végleges listán szereplő minden egyes eset 10 000 euró összegű EIB örökségvédelmi támogatásra jogosult, amelynek célja a megmentésre irányuló intézkedések támogatása.

 

o Fábri-vízimalom, Feked, MAGYARORSZÁG

o Katapola község és Minoa ókori városa, GÖRÖGORSZÁG

o Fúvócsarnok, Esch-sur-Alzette, LUXEMBURG

o Chambray Erőd brit laktanyái, Gozo, MÁLTA

o Vale de Milhaços Puskaporgyár, Seixal, PORTUGÁLIA

o Református templom, Őraljaboldogfalva, ROMÁNIA

o Weifert Sörfőzde, Pancsova, SZERBIA

 

Az idei lista sokféle örökségi helyszínt tartalmaz – a görögországi ősi város romjaitól a luxemburgi XX. század eleji monumentális ipari örökségi építményig –, amelyek komoly kihívásokkal szembesülnek, például nem megfelelő fejlesztési projektekkel, elhanyagoltsággal vagy finanszírozás hiányával. A 7 helyszínt európai jelentőségük, kulturális és társadalmi értékük, valamint az őket fenyegető súlyos veszély alapján választották ki. A helyi közösségek elkötelezettségének és/vagy a köz- és magánszféra szereplőinek az emlékhelyek megmentése iránti elkötelezettségének szintjét döntő fontosságú hozzáadott értéknek tekintették. Egy másik kiválasztási kritérium az volt, hogy az egyes emlékhelyek mennyire képesek a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés motorjaként működni.

 

A 7 helyszínt az Europa Nostra Igazgatótanácsa választotta ki a 7 Legveszélyeztetettebb Örökség Program Tanácsadó Testülete által előzetesen kiválasztott 14 veszélyeztetett örökségi helyszín közül. A 2026-os 7 Legveszélyeztetettebb Örökség Programba tett jelöléseket az örökségvédelem területén aktív állami és magánszervezetek, illetve ezeknek a szervezeteknek az egyéni tagjai tették, akik az Európa Tanács valamely tagállamából származnak, és akiket az Europa Nostra valamely tagja vagy társult szervezete támogatott. 

 

A 2026-os év 7 legveszélyeztetettebb műemlékének listáját egy online rendezvényen hozták nyilvánosságra, amelyen részt vettek az Europa Nostra, az EIB Intézet és az Európai Bizottság magas rangú képviselői, valamint a jelölők és a listára felkerült helyszínek képviselői.

 

 

Az Europa Nostra alelnöke, Guy Clausse kijelentette: „Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek megadásával az Europa Nostra hangsúlyozza elkötelezettségét amellett, hogy az örökség megőrzése ne csak a múlt tiszteletét fejezze ki, hanem aktívan hozzájáruljon a kontinensünkön átívelő, fenntarthatóbb, inkluzívabb és demokratikusabb közösségek építéséhez. A kulturális és természeti örökséget a növekedést, a fenntarthatóságot és a kohéziót előmozdító élő erőként kell elismerni, és ezért az európai stratégiák, politikák és költségvetések középpontjába kell helyezni.”

 

Az Europa Nostra szakértői, köztük az EIB nyugdíjas, tapasztalt ügynökei, akik önkéntesként támogatják a 7 Legveszélyeztetettebb Örökség Programot, valamint a 7 kiválasztott helyszínt jelölő szervezetek és magánszemélyek minden helyszínre külön európai szakértői csoportot alakítanak. Ezek a csoportok információkat gyűjtenek, találkoznak a legfontosabb érdekelt felekkel és helyszíni felméréseket végeznek a helyszíni körülmények értékelése érdekében. Az eredmények alapján jelentés készül, amelyben ajánlásokat fogalmaznak meg és támogatják az egyes helyszínekre szabott projekt kidolgozását, amelyet az EBB örökségvédelmi támogatásával a következő két évben valósítanak meg, megalapozva ezzel a helyi érdekelt felekkel való hosszabb távú együttműködést.

 

 

 

A malmot a Träbert testvérek takarmányőrlő malomként építették, majd később a Fábri család gabonamalommá alakította át. Ezután a Gerst család tulajdonába került, akik ma is birtokolják, biztosítva ezzel a több évszázados gazdálkodási folytonosságot. A malomnapló szerint az őrlés 1951-ben szűnt meg, ezzel véget vetve egy olyan életmódnak, amely mélyen beágyazódott a vidéki termelés ritmusába.

 

Építészeti szempontból a Fábri-malom a vidéki kultúra egyszerűségét és pragmatizmusát tükrözi. A nyeregtetős, többszintes malomépület vályogtéglából és fából épült, és még mindig tartalmazza az eredeti gépek nagy részét. A malomépület közvetlenül kapcsolódik a molnár házához, amelyet egy különálló mezőgazdasági épület egészít ki, a díszes, festett paraszti homlokzatairól híres Fekedre jellemző motívumokkal. Ezek az épületek együtt egy egységes történelmi együttest alkotnak, amely ritka betekintést nyújt az iparosodás előtti malomipari közösségek mindennapi valóságába.

 

Ma a helyszín komoly és közvetlen veszélynek van kitéve. Az évekig tartó használaton kívüliség, a rendszeres karbantartás hiánya, a rágcsálók inváziója és az időszakos áradások súlyos szerkezeti károsodást okoztak. 2025 novemberében egy falomlás rávilágított a részleges vagy teljes pusztulás kockázatára. A hiányzó és megrongálódott malomipari gépek tovább bonyolítják a helyreállítást, amelyhez olyan speciális szakértelemre van szükség, amely helyben nem áll rendelkezésre.

 

A 7 Legveszélyeztetettebb Örökség Program Tanácsadó Testülete közölte: „A történelem során és egész Európában a malmok mindenütt jelen voltak, szerves részét képezték a közösségeknek, az étrendnek és a gazdaságnak; örökségük nyelvünkben is megmaradt. Az ipari forradalom eltüntette a malmokat és egy életmódot. De ez a malom kivételes túlélő, az »utolsó túlélő«. 1788-ból származik, és elég hiteles ahhoz, hogy újra működőként használják – hogy magával ragadó élményt nyújtson és a közösség környezeti szinergiával rendelkező értéke legyen. A 7 Legveszélyeztetettebb Örökség Programon keresztül a Fábri-vízimalom egész Európában bátorítást nyújt, hogy a helyi társadalmi-gazdasági kulturális hagyományok hozzáadott értéket jelentenek.”

 

A Fábri-malmot Gerst János magántulajdonos és partnere, Czakó Anita jelölte a 2026-os 7 Legveszélyeztetettebb Örökség Programba. A jelölést az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Reneszánsz Alapítvány, valamint a helyi közösség és önkormányzat is támogatja. A hagyományos állattenyésztéssel foglalkozó tulajdonosok elkötelezettek a malomhoz kapcsolódó, fenntartható vidéki életmód újjáélesztése mellett.

 

A tervezett intézkedések között szerepel a szerkezeti stabilizálás, a tető és a padló javítása, a vízelvezetés kijavítása, a kőművesmunkák megóvása és a történelmi gépek helyreállítása, azzal a hosszú távú céllal, hogy a malom a lehető legjobban visszatérjen működőképes állapotába. A beavatkozás céljai között szerepel az ipari régészet és a régészeti kutatások is, hogy jobban megértsük, hogyan szolgált a malom a tárgyi kultúra emlékeként. A jelölő a konzerváláson túlmenően a malmot közösségi, oktatási és turisztikai központként képzeli el, amely beépül a regionális és európai kulturális és ipari örökségi útvonalakba. Mint ilyen, a Fábri-vízimalom nagy potenciállal rendelkezik, hogy katalizátorként szolgáljon a fenntartható gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéshez, biztosítva azt, hogy ez a ritka tanúja az európai tudáscserének élő örökségként megmaradjon a jövő generációi számára.