Hír

A 2025-ös év a magyar könyvtárügy számára rendkívül mozgalmas és tanulságos időszak volt. A szakmai diskurzus középpontjában elsősorban a Könyvtári Kihívás program, az olvasás-népszerűsítő kezdeményezések, a nemzetközi tapasztalatcsere, valamint a szervezeti élet megújulása állt. A beszélgetés résztvevői Bálint Ágnes, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnöke, Virág Barnabás, a Katona József Könyvtár főigazgató-helyettese és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója voltak, akik különböző intézményi nézőpontokból világították meg az év legfontosabb történéseit, amelyek együttesen rajzolják ki a hazai könyvtári rendszer fejlődési irányait és kihívásait.

 

A beszélgetés első kérdésblokkjában a résztvevők azt emelték ki, hogy számukra mely események voltak a legmeghatározóbbak 2025-ben.

 

Bálint Ágnes a Könyvtári Kihívás programot nevezte meg a legjelentősebb szakmai kezdeményezésként. Véleménye szerint a projekt új kontextusba helyezte a hagyományos könyvtári feladatokat, miközben jelentős lendületet adott az egyházi könyvtárak szakmai munkájának is. A program nem csupán a szolgáltatások fejlesztését ösztönözte, hanem erősítette a közösségi szemléletet, valamint a könyvtárak közötti együttműködést.

 

Virág Barnabás kiemelte a zenei témájú rendezvényeket, különösen a Kórusok délutánját, amely személyes kötődése miatt is fontos számára. A Katona József Könyvtár 2025-ös évének meghatározó programjaként említette a Hunyadi hét című, általános és középiskolások számára szervezett olvasás-népszerűsítő vetélkedőt. A kezdeményezés különlegessége, hogy szorosan kapcsolódott a Hunyadi-regényeken alapuló filmsorozathoz, így a fiatalokat több csatornán keresztül sikerült megszólítani. A résztvevők személyesen találkozhattak a sorozat főszereplőjével, Kádár L. Gellérttel, valamint a szerzővel, Bán Mórral. A program győztesei jutalomként ellátogathattak a Nemzeti Filmintézet Stúdiójába. A könyvtár 2026-ra újabb olvasás-népszerűsítő projektet tervez, Jókai kirakós címmel.

 

Rózsa Dávid szintén a Könyvtári Kihívás programot nevezte a 2025-ös év legjelentősebb eseményének. Hangsúlyozta, hogy a hazai és nemzetközi könyvpiaci trendek egyaránt azt mutatják, hogy a könyvolvasás iránti igény növekszik, a hagyományos könyv továbbra is meghatározó dokumentumtípus. Megjegyezte, hogy a hagyományos könyveknek a piaca még mindig jelentős, az elektronikus könyvnek a világ harmadik nagy piacán sikerült a térhódítás, Kínában. Emellett betekintést nyújtott a globális könyvpiacra, amelynek értéke a jövő év végéig meg fogja haladni a százmilliárd dollárt. Főigazgató úr ezt követően a magyar statisztikai adatokat osztotta meg velünk. Jelenleg Magyarországon 1,8 millió regisztrált könyvtárhasználót számlálunk, ebben a statisztikai adatban minden benne van, tehát a könyvtári programok résztvevői is. A kölcsönzések, hagyományos könyvtári szolgáltatások használatának száma körülbelül 1,4 millió. A kölcsönzött dokumentumok száma 17-18 millió körül van. Ezt a tendenciát erősítette fel a Könyvtári Kihívás, amely számos innováció számára adott egyfajta löketet. Kitért arra is, hogy a minisztérium már második alkalommal hirdette meg a programot, és a több hullámban történő megvalósítás növeli annak hatékonyságát. A kihívás ciklusában 370 könyvtár vett részt, többségében kistelepülési könyvtár. A második pályázatra 317 intézmény jelentkezett, és vannak köztük olyan könyvtárak, amelyek mind a két évben részt vettek a Könyvtári Kihíváson. Továbbá kiemelte az OSZK részéről a központi szolgáltatások fejlesztését, hangsúlyt fektetve a HUMANUS és a MEK+ projektekre. 

 

A nemzetközi kapcsolatok és a külföldi jó gyakorlatok adaptálása szintén hangsúlyos eleme volt a beszélgetésnek. Bálint Ágnes a kínai tanulmányút tapasztalatait emelte ki, különösen a tudásmegosztás gyorsaságát és hatékonyságát. A kínai könyvtárak információátadási gyakorlatát három kulcsszóval jellemezte: gyorsaság, tervezettség, önkéntesség. Emellett beszámolt az Európai Teológiai Könyvtárak Egyesületének (BETH) norvégiai konferenciájáról, ahol a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásának kérdései kerültek előtérbe. Kiemelte az egyházi könyvtárosok etikai felelősségét az AI-eszközök használatában.

 

Virág Barnabás gazdag nemzetközi kapcsolatrendszerről számolt be. Helsinkiben tett szakmai látogatásról, az isztambuli BOBCATSSS-konferencián való részvételről, valamint egy litvániai Erasmus+ „Let’s play” gamifikációs képzésről, amely a játékeszközök bevonására fókuszált a könyvtárak mindennapjaiba. Ezek a tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy a kecskeméti könyvtár gamifikációs applikációt vezessen be és továbbfejlessze szolgáltatásait. Hangsúlyozta a határon túli könyvtárakkal ápolt szoros kapcsolat jelentőségét is.

 

Rózsa Dávid a mesterséges intelligencia mellett a kiberbiztonság, információbiztonság kérdését emelte ki, amely szerinte még kevésbé hangsúlyos a könyvtári diskurzusban, ennek ellenére egyre nagyobb jelentőséggel bír. A brit és cseh tapasztalatok adaptálását különösen fontosnak tartja. A mesterséges intelligencia kapcsán megjegyezte, hogy valójában egy adatbázisról beszélünk, amely nem képes helyettesíteni a humán kritikai gondolkodást. Válaszadása során megjegyezte, hogy az OSZK hagyományosan szoros kapcsolatot ápol a határon túli könyvtárakkal, amit stratégiai jelentőségűnek nevezett. 

 

Bálint Ágnes részletesen bemutatta az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének (EKE) működését. Az egyesület 32 éve működik, jelenleg 60 tagkönyvtárral, köztük határon túli intézményekkel is. A tagság széles spektrumot ölel fel: iskolai, felsőoktatási és szakkönyvtárak, valamint különböző felekezetek gyűjteményei egyaránt képviseltetik magukat. Az elnökség összetétele tükrözi a felekezeti arányokat. A vezetést háromévente újraválasztják. Próbálják építeni kapcsolataikat, tudatosan, attól függően, hogy az olvasóknak mely területek tudnának segítségek nyújtani, illetve a kulturális, tudományos műhelyeik működését hogyan tudnák fejleszteni.

 

A szervezet működését átgondolt struktúra, stabilitás, valamint a modernizáció iránti nyitottság jellemzi. A szakmai kapcsolatok építését konferenciák, szakmai napok és közös projektek szolgálják, amelyek nyitottak a világi könyvtárosok felé is.

 

Rózsa Dávid művelődéstörténeti jelentőségűnek nevezte az EKE tevékenységét, kiemelve az ökumenikus szemléletet és a szervezettséget. Megemlítette az UNITAS közös katalógust, valamint az OSZK által működtetett Zirci Műemlékkönyvtárat.

 

Virág Barnabás elismeréssel szólt az egyesület munkájáról, és hangsúlyozta a kecskeméti könyvtár jó kapcsolatát a helyi egyházi gyűjteménnyel.

 

A Könyvtári Kihívás program eredményeit mindhárom résztvevő kiemelkedően fontosnak értékelte.

 

A nemzeti könyvtár teljes mértékben napi feladatként kezeli a Könyvtári Kihívást. Rózsa Dávid szerint a projekt felszínre hozta a könyvtári innovációkat és szervezeti keretet biztosított a jó gyakorlatok terjesztéséhez. Személyes tapasztalatai alapján a program pozitív hatással volt a könyvtárak szakmai önbizalmára és közösségi szerepére. Kiemelte a lelkesedést a pályázattal kapcsolatban, amit látogatásai során, több mint 40 településen tapasztalt a könyvtárosok és könyvtárak részéről, illetve a kulturális intézmények közösségeitől. Köszönetet mondott a Könyvtári Intézet munkatársainak a koordinációért. 

 

Bálint Ágnes kiegészítésként jegyezte meg, hogy ebben a versenyben vesztesek nincsenek, az „utolsó helyen” szerepelő intézmény is pozitív tapasztalatokkal, akár új szemléletmóddal gazdagodik. Az egri Tittel Pál Könyvtár sikeréről és annak pozitív hozadékáról számolt be. A könyvtárnak sikerült felsőoktatási kategóriában dobogós helyezést elérnie, ami az egyházi könyvtárak hálójában hatalmas öröm volt. Az intézmény sikere ösztönző példaként áll az egyházi könyvtárak előtt, erősítve magabiztosságukat, és motivációt adva a kihíváson való részvételhez. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy több egyházi könyvtár nem indult a programban, részben egyfajta túlzott szerénység miatt.

 

Virág Barnabás beszámolt arról, hogy a kecskeméti könyvtár két díjat is nyert, a „Magyarul olvasó Kárpát-medencéért – határon túli könyvtárak” különdíjat és vármegyei könyvtárak között alapkategóriában a második helyet, emellett régiós szinten koordinációs szerepet töltött be. A program hatására kreatív energiák szabadultak fel, új olvasás-népszerűsítő kampányok indultak, és a szponzoráció lehetőségei is megnyíltak. Zárásképp beszámolt arról, hogy a félév alatt közel 2500 regisztráció volt, ebből körülbelül 900 fő a 14 éven aluliak száma, 5500 plusz kölcsönzésük volt, és az intézmény programjain való részvételi adatok 72 százalékkal nőttek. A vármegyében induló könyvtárak száma másfélszeres az első pályázati időszakhoz képest, az első felvonásban 17 intézmény vett részt, ehhez képest a másodikban 22 könyvtár indult.   

 

A vendégeink egyetértettek abban, hogy 2025 rendkívül mozgalmas és sikeres év volt. A könyvtárhasználat és a rendezvények iránti érdeklődés meghaladta a Covid–19-járvány előtti szintet. A szakmai összefogás erejét jól példázta a pannonhalmi könyvtárban történt kenyérbogár-fertőzés kezelése, ahol egyházi és világi intézmények, szakemberek és állami szereplők közösen léptek fel.

 

Rózsa Dávid szerint 2026-ot is a Könyvtári Kihívás program fogja meghatározni. Jogszabályi téren elsősorban a könyvtári leltározás rendszerének megújítását tartaná indokoltnak. 

 

Virág Barnabás ráerősített arra, hogy a pandémiát megelőző adatokat sikerül utolérni. Könyvtári programjaik száma másfélszer annyi, a rendezvényeken részt vevők száma pedig majdnem két és félszeresére nőtt.  A kecskeméti könyvtár jubileumi évére, az MKE 57. Vándorgyűlésére és a helyi televíziós műsorarchívum digitalizálására hívta fel a figyelmet. 

 

Az eseményről készült felvétel megtekinthető az OSZK You Tube csatornáján.