Brüsszel/ Hága, 2026. április 21.
Az
Európai Bizottság és az
Europa Nostra kihirdette az
Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026-os nyerteseit, amelyeket az EU
Kreatív Európa programja társfinanszíroz. Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait
30 példamutató projekt kapja meg a kontinens
18 országából (a teljes lista alább található).
Az idei díjazottak között szerepel a
Magyar Állami Operaház a „Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás” (Conservation & Adaptive Reuse) kategóriában. Az 1884-ben épült budapesti Királyi Operaház felújítása során az atmoszféra és az akusztika korhű helyreállítását ötvözték a modern színpadtechnika és a kortárs építészeti megoldások körültekintő beépítésével.
A kulturális örökség iránt érdeklődők és támogatók figyelmét felhívjuk, hogy
ismerjék meg a jelölteket, és szavazzanak online, hogy eldöntsék, ki nyeri el a 2026-os Közönségdíjat (Public Choice Award), amelynek nyertese 10 000 eurót kap. A szavazás május 12-ig tart.
A nyerteseket a
díj zsűrije választotta ki, amely tíz, Európa-szerte működő örökségvédelmi szakértőből állt, miután öt
válogató bizottság elbírálta az összes pályázatot. Az idei díjra összesen 261 érvényes pályázat érkezett 40 európai országból, szervezetektől és magánszemélyektől.
Glenn Micallef, a generációk közötti méltányosságért, az ifjúságért, a kultúráért és a sportért felelős európai biztos így nyilatkozott: „A 2026-os Európai Örökség-díjak / Europa Nostra-díjak a kulturálisörökség figyelemre méltó erejét ünneplik, amely inspirál és átformál. Ebben a gyorsan változó világban az idei díjazottak megmutatják, hogy közös örökségünk hogyan ösztönözheti a fenntarthatóságot, segítheti elő a fejlődést, és erősítheti azokat a kötelékeket, amelyek összekötnek bennünket. Az úttörő, mesterséges intelligencián alapuló kockázatmegelőzéstől a hagyományos építési technikák gyakorlati oktatásáig ezek a projektek azt bizonyítják, hogy az örökség nem csupán a múltról szól, hanem a fejlődés hajtóereje is. Akár a hagyományos kézművesség modern ismeretekkel való újjáélesztéséről, akár a történelmi helyszínek jövőbeli kihívásokhoz igazított fejlesztéséről, akár a fiatalok bevonásáról van szó, ezek a projektek bizonyítják, hogy a kultúra Európa jövőjének középpontjában áll.”
Cecilia Bartoli, világhírű mezzoszoprán és az Europa Nostra elnöke így nyilatkozott: „Szívből gratulálok az Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026 nyerteseinek a megérdemelt elismeréshez. Az idén kitüntetett projektek és személyek jól mutatják, hogy az örökség miként inspirálhatja az új generációkat, erősítheti a közösségi életet, és támogathatja a helyi szolgáltatásokat. A konfliktusok, geopolitikai feszültségek és technológiai változások által jellemzett világban minden eddiginél fontosabb, hogy kiálljunk mindaz mellett, ami összeköt bennünket. A kulturális örökség generációkon és határokon átívelő kapcsolatot teremt, és kulcsfontosságú hídként szolgál az elfogadóbb, fenntarthatóbb és demokratikusabb társadalmak kialakításához.”
A nyerteseket a
2026. évi Európai Örökség-díj átadó ünnepségén ünneplik meg
május 28-án a ciprusi Nicosia Városi Színházában. A rendezvényt
Glenn Micallef európai biztos és az Europa Nostra ügyvezető elnöke, Prof. Dr.
Hermann Parzinger vezeti.
Nikos Christodoulides, a Ciprusi Köztársaság elnöke is jelen lesz, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő ország képviseletében. Az eseményen részt vesz
Vasiliki Kassianidou, valamint további jeles vendégek.
Az ünnepségen kihirdetik a Grand Prix-díjasokat és a Közönségdíj nyertesét is, akik fejenként 10 000 euró díjazásban részesülnek.
Az ünnepség az
Európai Kulturális Örökség Csúcstalálkozó 2026 egyik kiemelt eseménye lesz, amelyet
május 26. és 30. között rendeznek
Ciprus fővárosában.
„Az örökség, mint a Mare Nostrum lelke” mottó jegyében a nicosiai csúcstalálkozó az örökség geopolitikai, társadalmi és környezeti jelentőségére helyezi a hangsúlyt Európa és a mediterrán térség számára. A csúcstalálkozót az Europa Nostra szervezi az Europa Nostra Heritage Hubbal együttműködésben, az
Európai Unió támogatásával és a
ciprusi EU-elnökség védnöksége alatt.
Magyar Állami Operaház, Budapest
A budapesti Magyar Állami Operaházat Ybl Miklós tervezte, és 1884-ben adták át. Európa egyik történelmileg legjelentősebb operaháza, az UNESCO világörökség részét képező Andrássy úton található. Neoreneszánsz építészete és gazdag belső díszítése a 19. század végi Magyarország kiemelkedő kulturális korszakát tükrözi.
Több mint 140 év folyamatos használat után az Operaház átfogó felújításra szorult. A munkálatok során a történelmi hitelességet a modern funkcionalitással ötvözték, Ybl Miklós eredeti elképzeléseinek szellemében.
A projekt állami finanszírozásból valósult meg, több éven át tartott, és eredményeként az Operaház továbbra is vezető kulturális intézményként működhet.
A restaurálás során a nézőteret, az előcsarnokokat és az ünnepi tereket archív kutatások és anyagelemzések alapján állították vissza eredeti színvilágukba és díszítési stílusukba. A későbbi átalakításokat felülvizsgálták, és ahol szükséges volt, eltávolították a nem odaillő elemeket. A cél az épület történelmi jellegének helyreállítása, a mennyezeti freskók restaurálása, valamint Ybl jellegzetes színátmenetes koncepciójának visszaállítása volt.
A színpadot és a nézőteret korszerű technológiával és energiahatékony rendszerekkel újították meg. A színpadi gépészetet teljes egészében kicserélték, javították a műszaki kapacitást és a biztonsági feltételeket. A színfalak mögötti területeket modern produkciós létesítményekké alakították. Ergonomikus székeket és új világítási rendszereket szereltek be, amelyek a 19. századi gyertyafény hangulatát idézik. A gépészeti rendszereket, az akusztikát és a tűzvédelmet a hatályos előírásoknak megfelelően korszerűsítették.
Az energiahatékonyság érdekében az ablakokat és az épületgépészeti rendszereket is modernizálták, a történelmi környezet figyelembevételével. A beavatkozásokat diszkréten illesztették a meglévő szerkezetekhez és díszítőelemekhez.
Kiemelt figyelmet fordítottak az akadálymentességre: javították a közlekedési feltételeket, és az épületet a mozgáskorlátozott látogatók és fellépők igényeihez igazították. A korábbi, jegykategóriák szerinti elkülönítést megszüntették, így ma minden látogató ugyanazokat a közös tereket használhatja. Az épület környezetében gyalogos- és kerékpáros infrastruktúrát is fejlesztettek.
A Magyar Állami Operaház felújítása jól példázza, miként felelhet meg egy 19. századi operaház a modern követelményeknek úgy, hogy közben megőrzi eredeti hangulatát és akusztikáját. A legfőbb kihívás az volt, hogy hűek maradjanak Ybl Miklós eredeti terveihez és építészeti esztétikájához, miközben az épület műszaki felszereltségét a mai elvárásokhoz igazították.
A díj
zsűrije kiemelte: „A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között. A kiemelkedő interdiszciplináris munka és a fejlett, fenntartható technológiák integrálása biztosítja az Operaház folyamatos működését a legmagasabb szakmai színvonalon.”
Kapcsolat: