Hír

Az MI-alkalmazások máris megváltoztatják a könyvtárak funkcióit és a könyvtárosok szerepét. Siddu Huded szerint az MI nem helyettesítheti egyszerűen a könyvtárosokat, de ha a könyvtárak és a könyvtárosok nem alkalmazkodnak az új eszközökhöz, akkor kockáztatják, hogy felhasználóik elhagyják őket.

 

Az indiai könyvtárakban végzett, 2024-ben publikált tanulmány megállapította, hogy csak 16,8% használ MI-alapú csevegőrobotokat, 12,7% alkalmaz ajánló rendszereket, 26,4% pedig intelligens polcrendszereket. Ezek a számok csak az MI alapszintű alkalmazását tükrözik, összehasonlítva a nyugati könyvtárakban alkalmazott, integráltabb megoldásokkal.

 

Bár a szektorban sokan vonakodnak az MI-vel foglalkozni, gondosan meg kell fontolni, hogy az máris hogyan változtatja meg munkánkat. A meglévő MI-alkalmazások katalogizálnak, javítják a keresést, megkönnyítik a hozzáférést és elősegítik az adatelemzést. Nem az a kérdés, hogy az MI-t a könyvtárosok helyettesítésére fogják-e használni, hanem az, hogy hogyan használjuk óvatosan és átgondoltan. Ahogy a könyvtárak az MI bevezetésének vezető erejévé válnak, rugalmasabbnak kell lenniük, vagy lemaradnak.

 

Hogyan használják a könyvtárak az MI-t?

A könyvtárak az MI-t világszerte a katalogizálás, metaadatok létrehozása, felhasználói szolgáltatások és erőforrás-javaslatok területén használják. A Kongresszusi Könyvtár több projektben is vizsgálja a gépi tanulás lehetőségeit. A Speech-to-Text Viewer alkalmazás segítségével az audio gyűjtemények átiratokon keresztül kereshetők, míg a Humans in the Loop alkalmazás lehetővé teszi a személyzet és az önkéntesek számára a metaadatok finomítását és az automatizált kimenetek javítását. A Newspaper Navigator alkalmazás segítségével képek és címsorok vonhatók ki több millió történelmi újságoldalról, hogy nyílt adatkészleteket hozzanak létre.

 

A Nemzeti Levéltár és Nyilvántartási Hivatal (NARA) mesterséges intelligenciával kísérletezik a digitalizált kormányzati nyilvántartásokban szereplő személyes adatok törlésére és archívumaik kezdeti leírásának elkészítésére a magánélet védelmének és a hatékonyság javítása érdekében. A mesterséges intelligencia a katalogizálásban és a metaadatok kezelésében is segítséget nyújt. A gépi tanulás nagy adatkészleteket tud osztályozni és címkézni. A ChatGPT-alapú Dewey-osztályozó például a címek és témák alapján hozzárendelheti a Dewey-féle tizedes osztályozási (DDC) számokat – ez egy hasznos eszköz, mivel az OCLC megszüntette Classify szolgáltatását. Az Indiai Nemzeti Jogi Egyetem (Bengaluru) könyvtárában ez az eszköz a legtöbb anyagot helyesen osztályozta, bár az interdiszciplináris tartalmakkal nehezen boldogul, de összességében időt takarít meg a nagy gyűjtemények esetében.

 

A chatbotok és a virtuális asszisztensek 24 órás támogatást nyújtanak. Az Oklahomai Egyetem chatbotja, a Bizzy 24 órás ügyfélszolgálatot nyújt a Referencia Erőfeszítés Értékelési Adat (READ) skála I. és II. szintű kérdéseire.

 

Az MI emellett javítja az akadálymentességet és a felhasználói elkötelezettséget is. A Svéd Nemzeti Könyvtár svéd nyelvű szövegeken alapuló modelleket képez, és egy rádióműsorok átírására szolgáló eszközt fejleszt. A Szingapúri Nemzeti Könyvtártanács a StoryGen nevű MI-eszközt alkalmazza, amely segít a látogatóknak a népmesei és klasszikus történetek újragondolásában.

 

Széles körű alkalmazhatóságukra tekintettel ezek a példák azt mutatják, hogy az MI nem csupán egy háttérszerszám – egyre inkább a felhasználói élmény részévé válik. A könyvtárak személyre szabott ajánlásokkal és interaktív történetmeséléssel teszik vonzóbbá gyűjteményeiket. Az MI-eszközök, például a szöveg-beszéd, a beszéd-szöveg és a fordítás segítségével javítják az elérhetőséget. Ezek a funkciók különösen hasznosak a fogyatékkal élő felhasználók vagy a nem anyanyelvükön írott anyagokat használók számára.

Hogyan alakulhatnak a könyvtárosok szerepei?

 

Amikor egy mesterséges intelligencia képes egyszerű kérdésekre válaszolni, metaadatokat tisztítani és a keresésben segíteni, a könyvtárosok több időt fordíthatnak a kutatás támogatására és a közösséggel való kommunikációra. Ez a változás aggodalmakat váltott ki a hagyományos szerepek, sőt a munkahelyek elvesztése miatt. A mesterséges intelligencia azonban nem fogja felváltani a könyvtárosokat, hanem kiegészíti funkcióikat. A chatbotok kezelik az egyszerű lekérdezéseket, a prediktív analitika pedig segíti a gyűjtemények fejlesztését, de a könyvtárosokra továbbra is szükség lesz az eredmények értelmezéséhez, a mentoráláshoz és az etikai felügyelethez, amire az MI nem képes. Ezenkívül az MI új feladatokat vezet be, amelyeknél a könyvtárosok tudása kerül a középpontba:

 

Oktató: A könyvtárosok egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy a felhasználókat ne csak a keresésre tanítsák meg, hanem arra is, hogy szkeptikusan álljanak az MI eredményeihez. Ehhez az algoritmus működésének, az ajánló rendszerek felépítésének, valamint az elfogultság és a téves információk felismerésének leírása is hozzátartozik.

 

Kurátor: Az MI korszakában a kurátori munka nem korlátozódik a könyvek vagy folyóiratok kiválasztására. Ma már magában foglalja a képzési adatok alakítását, a digitalizálandó és az MI-rendszereknek elküldendő gyűjtemények kiválasztását, valamint a metaadatok géppel olvasható formában történő strukturálását. Például, ha a könyvtárak helyi nyelvű anyagokat vagy közösségi archívumokat használnak az MI-modellek képzéséhez, a könyvtárosoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kulturális kontextus és a nyelvi sajátosságok megmaradjanak.

 

Etikai útmutató: Az MI-rendszerek könyvtári szolgáltatásokba való egyre nagyobb integrációjával a könyvtárosok felelőssége az etikai őrzés. Ez magában foglalja az algoritmikus döntéshozatal átláthatóságának előmozdítását, a felhasználók adatainak védelmét és a megfigyelésen alapuló személyre szabási modellek ellenzését. Ebben a tekintetben olyan nemzetközi szakmai szervezetek, mint a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Library Associations and Institutions, IFLA) és a Kutatókönyvtárak Szövetsége (Association of Research Libraries, ARL) irányelveket hoztak létre a magánélet, az emberi jogok, az elszámoltathatóság és a méltányos hozzáférés területén. Ezek a kezdeményezések együttesen mutatják, hogy a könyvtárosok hogyan bővítik funkcióikat erkölcsi szereplőként.

 

Stratégiák az MI-re felkészült munkakultúra kialakításához

Az MI nem helyettesíti, hanem javítja a könyvtárosok munkáját, és ezzel megváltoztatja a könyvtárak működését. Ehhez azonban hatékony megvalósításra van szükség olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók hajlandóak az MI-vel együttműködni, mind technológiai, mind etikai szempontból. A legfontosabb elemek a következők:

 

A szerepek egyértelműsége: A könyvtáraknak meg kell határoznia, hogy az MI milyen feladatokkal fog foglalkozni, és mely funkciók maradnak az emberek feladatai. Egy ilyen példa a Mesterséges intelligencia könyvtári szolgáltatások innovatív koncepcionális keretrendszere (Artificial Intelligence Library Services Innovative Conceptual Framework, AI-LSICF), amely szerint az MI javaslatokkal és elemzésekkel segíthet, de a kutatási útmutatás és a gyűjtemény felügyelete továbbra is a könyvtárosok feladata marad.

 

Folyamatos tanulás: Az Electronic Information for Libraries (EIFL) helyi igényeknek megfelelő modulokat kínál a mesterséges intelligencia ismerete, etikai kérdései és alkalmazása témakörében. A programok lehetővé teszik a könyvtárosok számára, hogy ne csak megismerjék a mesterséges intelligencia eszközeit, hanem kritikus szemmel értékeljék azok hatását az emberekre és a gyűjteményekre.

 

Együttműködésen alapuló tervezés: A könyvtárak, technológusok, jogászok és felhasználók közötti együttműködés segít olyan mesterségesintelligencia-szolgáltatások létrehozásában, amelyek előtérbe helyezik az inkluzivitást, az átláthatóságot és a relevanciát.

 

Etikai integráció: Az MI könyvtárakban való használatakor figyelembe kell venni a torzítás, az átláthatóság és a magánélet védelmével kapcsolatos veszélyeket. Például amikor az Egyesült Államok egyes könyvtárai MI-t vezettek be a gyűjtemények sokszínűségének ellenőrzésére, a személyzet aggodalmát fejezte ki. Attól tartanak, hogy ha a helyi könyvtárosok nem ellenőrzik és nem igazolják az eredményeket, ezek az eszközök túlságosan leegyszerűsíthetik vagy félreérthetővé tehetik a közösség igényeit.

 

Automatizált raktár vagy kiterjesztett szolgáltatás?

 

Olyan országokban, mint India, ahol sok intézmény nem rendelkezik a nyugati könyvtárak finanszírozásával és technikai kapacitásával, a fejlődés megfizethető, skálázható eszközöktől és erőteljesebb állami beruházásoktól függ. Bár a mesterséges intelligencia javíthatja a szolgáltatásokat, személyre szabhatja a tanulást és megerősítheti a könyvtárosok etikai útmutatóként betöltött szerepét, ugyanakkor kihívásokat is jelent: átképzést, a szakmai határok eltolódását és új etikai kockázatokat. A könyvtáraknak tartós intézményi támogatásra lesz szükségük ezeknek az átmeneteknek a kezeléséhez.

 

A könyvtárak jövője egy olyan modellben rejlik, ahol az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia kiegészítik egymást. Az MI átgondolt használata javíthatja a szolgáltatásokat, személyesebbé teheti a tanulást, és nagyobb hangsúlyt fektethet a könyvtárosok etikai tanácsadó szerepére. Ha sikerrel járunk, a holnap könyvtára nem egy automatizált raktár lesz, hanem inkább egy társasági élmény, ahol az emberi bölcsesség és a gépi megismerés tágabbá teszi a könyvtár kapuit, és gazdagabbá teszi a tanulási élményt, valamint a könyvtár társadalmi célját.

 

Forrás: Automated warehouse or augmented service – How will AI change libraries and librarians? - Impact of Social Sciences

A kép forrása a cikk.