Hír

Az ökológiai ismeretként, zöld műveltségként, környezeti műveltségként és fenntarthatósági műveltségként is ismert fogalmak az ökológiai műveltség alapvető részei. Ezek a területek magukban hordozzák az élet összefüggéseinek tudatosítását és a világ fizikai rendszerként való megértését.

Egy, az ökológia területén műveltséggel rendelkező személy az ok-okozati összefüggések révén érti meg az ökoszisztémákat, a fenntarthatóságot és a környezeti kérdéseket.

 

 

Könyvtárosokként tisztában vagyunk szerepünkkel az oktatási és tudományos ökoszisztémában, de vajon megfelelünk-e annak a szerepnek is, amelyet a természetes ökoszisztémában töltünk be, amelynek részesei vagyunk? A jelenlegi ökológiai válság egyre súlyosbodásával a könyvtárosok és a könyvtárak jelentős szerepet vállalhatnak ennek a nagyszabású kihívásnak a megoldásában. Azáltal, hogy oktatási központként pozicionálják magukat, a könyvtárak hatékonyan népszerűsíthetik az ökológiai ismereteket a közösségeikben, ami fokozott környezettudatossághoz és aktivitáshoz vezet.

 

2018-ban Petra Hauke azzal érvelt, hogy a könyvtáraknak vezető szerepet kell vállalniuk a zöld és ökológiai ismeretek népszerűsítésében, mivel azok minden közösség tagjának sokféle igényét szolgálják. Hauke hangsúlyozta, hogy a könyvtáraknak erkölcsi kötelességük aktívan hozzájárulni a fenntarthatósági oktatáshoz, ezáltal teljesítve felelősségüket a tájékozott és az elkötelezett közösségek kialakításában. Azonban egy nemrégiben Kaliforniában, Georgiában és Floridában végzett könyvtárosok körében végzett felmérésből kiderült, hogy egyes válaszadók úgy vélik, a könyvtáraknak nem kellene támogatniuk a környezeti fenntarthatóságot a közösségeikben, hogy elkerüljék a közvélemény befolyásolását vagy az „állásfoglalást”. 

 

Ezeknek a különböző megközelítéseknek ellenére a könyvtárak és a könyvtárosok számos stratégiát alkalmazhatnak az ökológiai műveltség bővítésére az egyetemeken.

 

 

Míg egyes könyvtárak jelenleg zöld, környezetvédelmi vagy fenntarthatósági gyakorlatokat építenek be fizikai tereikbe, a klímaváltozással és bolygónkkal kapcsolatos széles körű félrevezető információk miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ökológiai tudatosságot elősegítő tartalmak beépítésére az információs írástudási foglalkozásokba. A zöld információs műveltség magában foglalja az információs műveltség alapvető képességeit – megbízható információforrások hatékony felkutatása, értékelése, összehangolása és felhasználása a tájékozott döntéshozatal érdekében –, de a környezetvédelmi kérdések tekintetében célja az egyének tudatosságának növelése is az információs magatartásuk következményeiről. A mai egyetemisták generációja, amelyet általánosan Z generációnak neveznek, különösen veszélyeztetettnek és ezekre a készségekre szorulónak bizonyul az MI (AI) térnyerése és a környezeti etika hanyatlása miatt. 

 

Az információs műveltségi foglalkozásokon az ökológiai témák bemutatásakor érdemes alkalmazni olyan tanítási módszereket, amelyek a tudományos módszerhez kapcsolódó „gondolkodási szokásokat” fejlesztik. Az ökológiai tudomány keretein belül a tudományos gondolkodást elősegítő oktatás jól illeszkedik az ökológiai műveltség oktatásának céljaihoz. Ezenkívül, mivel egyre több oktató könyvtáros építi be az MI-ismereteket az óravázlatokba, elengedhetetlenül fontos foglalkozni az MI negatív környezeti hatásaival.

 

A könyvtárosok beépíthetnek olyan releváns ökológiai tartalmakat is, amelyek a közösség igényeire reagálnak. Ez különböző programlehetőségek, például könyvklubok, műhelyek és közösségi beszélgetések révén valósítható meg. A helyi környezetvédelmi szervezetekkel való együttműködés révén szakértőket hívhatnak meg, hogy megosszák tudásukat ezekről a témákról, ezzel is gazdagítva a közösség tanulási élményét. Például előadókat hívnak meg workshopokra és közösségi beszélgetésekre a Homegrown National Park témájában, amely egy olyan szervezet, amelynek célja a háztulajdonosok ingatlanjain a biológiai sokféleség növelése workshopok és oktatóanyagok kínálásával a natív kertészkedésről.  Ezenkívül a könyvtárak olyan helyet kínálhatnak, ahol a közösség magokhoz juthat hozzá őshonos és ehető növények termesztéséhez a saját telkén, mint például a Sewanee Seed Library által kínáltak. 

 

A zöld könyvtár mozgalom bevezette a könyvtári épületek fenntartható gyakorlatát, beépítve a zöld technológiákat és anyagokat olyan létesítményekbe, amelyek teljes átépítésére nincs lehetőség. A könyvtárakban a leggyakoribb környezetbarát gyakorlatok a csökkentés, újrahasznosítás és újrafeldolgozás (reducing, reusing and recycling, 3R) elveire összpontosítanak. Ezenkívül számos könyvtárban találhatóak fenntartható zöldterületek, például kertek vagy zöldtetők. A kertben gyakran őshonos növények is megtalálhatók, amelyek elősegítik a helyi biodiverzitást és a beporzók élőhelyének megőrzését. A könyvtári terekben gyakori kiegészítés még a megelőző intézkedések bevezetése, például matricák elhelyezése az ablakokon a madarak ütközésének csökkentése érdekében. A nagy ablakokkal rendelkező könyvtárak veszélyt jelenthetnek a repülő madarakra, mivel az üvegben tükröződő kép megtévesztő lehet és ütközésekhez vezethet. 

 

 

A könyvtári szakmai szervezetek iránymutatásokat és finanszírozási lehetőségeket biztosítanak, webináriumokat szerveznek, valamint a fenntarthatóságra és az ökológiai ismeretek közösségi népszerűsítésére vonatkozó bevált gyakorlatokat tesznek közzé. Az IFLA és az ALA jelentős erőfeszítéseket tett a könyvtárak támogatására ezekhez a kezdeményezésekhez.  Az ökológiai műveltség oktatási tartalmával kapcsolatos további információkért látogasson el az Ökológiai Ismeretek Központjának weboldalára. Az egyének számos olyan intézkedést hozhatnak, amelyek elősegíthetik és javíthatják az ökológiai műveltség terjesztését közösségeinkben. 

 

Forrás: Keeping Up With… Eco-literacy | Association of College and Research Libraries

A kép forrása: Keeping Up With… | Association of College and Research Libraries