Hír

A napokban megjelent 2026. évi első szám Kovácsné Koreny Ágnes és Kuczkó Andrea tanulmányával indít. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ráday Mihály Emlékprojektjének ismertetése közelebb visz minket a közösségi tudomány (citizen science) mibenlétének megértéséhez, illetve annak felismeréséhez, hogy milyen szerepe lehet a közkönyvtári küldetés újraértelmezésében. 

 – Kovácsné Koreny Ágnes, Kuczkó Andrea: Közösségi tudomány a közkönyvtárban. Ráday Mihály Emlékprojekt

 

Szlovák szerzőnk, Ivana Bičanovská ugyancsak kitűnő tanulmányában a Besztercebányai Állami Tudományos Könyvtár egy jó gyakorlatáról számol be, jelesül az intézmény szervezésében megvalósuló memóriatréning-alkalmakról, megfelelő elméleti és történeti keretbe foglalva mondandóját, kitérve a tágabb (szlovákiai és csehországi) kontextusra.  

 – Ivana Bičanovská: Memory training as an effective educational activity for library visitors

 

Nyilvánvalóan nem cseng ismeretlenül a hazai szakmai közönség körében a következő szerzőnk neve. Tóth Máté a közgyűjteményi szektorban érvényesülő konvergens és divergens folyamatokról ír a tőle megszokott tudományos alapossággal.

 – Tóth Máté: Könyvtárak, levéltárak és múzeumok közös utakon. Konvergens és divergens folyamatok a közgyűjteményi szektorban

 

Nem kis vállalkozást rejt magában az ezt követő angol nyelvű tanulmány, hazai szerzők – Lencsés Ákos, Egyed-Gergely Júlia, Farkas Henrietta, Horváth Anna, Meiszterics Enikő, Sidó Zsuzsa és Vida Bence – tollából. Az írás a hazai adatgazdász-közösség kialakulásának bemutatására vállalkozik. Tudván, hogy az első adatgazdász-évfolyam 2023-ban indult az ELTE-n, illetve 2024-ben a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezésében, e friss szakma megjelenése mindenképp érdemes figyelmünkre.

 – Ákos Lencsés, Egyed-Gergely Júlia, Farkas Henrietta, Horváth Anna, Meiszterics Enikő, Sidó Zsuzsa, Vida Bence: Developing the Data Steward Community in Hungary

 

Ötödik tanulmányunk szerzője Zagyva Natália, írásának címe önmagáért beszél: „A Hagyományok Háza Folklór Archívumának digitális stratégiája”. Írása az intézmény archívumának szabványalapú digitális transzformációját járja körbe az alkalmazott technikai megoldások és elvek taglalásával.

 – Zagyva Natália: A Hagyományok Háza Folklór Archívumának digitális stratégiája. Szabványalapú gyűjteménykezelés és hosszú távú megőrzés nyílt forráskódú szoftverekkel

 

E tanulmányt követi Olaus Ingskog Bergstrøm angol nyelvű cikke, amelyben a norvég szerző bemutatja az északi országokban kialakított és mára az európai jog részévé vált rendszert, és arra keresi a választ, hogy milyen lehetőségek rejlenek a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésben a kulturális örökség hozzáférhetővé tételében érdekelt európai intézmények számára. 

 – Olaus Ingskog Bergstr?m: The present, past and future role of Extended Collective Licenses in the European cultural heritage sector

 

A szervezeti önértékelésben érdekeltek számára lehet érdekes Kocsi Hajnalka Anna cikke, amely „egy újonnan kidolgozott, a szerző saját szakmai tapasztalataira épülő módszert – s annak fő eszközét: a bizonyítékleltárt – ismerteti, amely a könyvtári szervezeti önértékeléshez kapcsolódó adatgyűjtési folyamatok egyszerűsítését és átláthatóbbá tételét tűzi ki célul”. 

 – Kocsi Hajnalka Anna: „Bizonyítékleltár” – Hogyan gyűjtsük adatainkat a szervezeti önértékeléshez?

 

Jelentős írás Pogány Györgyé, aki Gulyás Pál „Magyar írók élete és munkái” című biobibliográfiája két utolsó kötetének tavalyi megjelenése kapcsán mutatja be „a hányatott sorsú, mintegy százéves vállalkozás kiadástörténetét, és elhelyezi a sorozatot a hazai biobibliográfiák keretében”.

 – Pogány György: Befejeződött egy százéves vállalkozás

 

E számban is folytatjuk „Current trends in library and information science in the light of PhD research and studies” című interjúsorozatunkat. Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtár- és Információtudományi Doktori Programján végzett kutatók közül ezúttal Asmaa Bouaamrit, Simon Andrást és Joseph Marmol Yapot kérdeztük.

 – Simon András: Current trends in library and information science in the light of PhD research and studies – 9. 

 – Asmaa Bouaamri: Current trends in library and information science in the light of PhD research and studies – 11.

 

Ez évi első számunk öt könyvismertetőt is tartalmaz. Szüts Etele írása az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2023-ban rendezett Valóságos könyvtár – könyvtári valóság VI. konferencia alapján készült tanulmánykötetet szemlézi. Három recenziónknak is a témája egy-egy, a mesterséges intelligenciát bizonyos szempontú megközelítésben taglaló kiadvány. Az ismertetések szerzői: Kalcsó Gyula, Sirató Ildikó és Dancs Szabolcs. Sirató Ildikó emellett egy másik könyvismertetőt is írt lapunk számára („A tudományos könyvtárak bizonyítékalapú gyakorlata a mindennapokban” címmel). 

 – Szüts Etele: Biztos pont a hazai könyvtár- és információtudományban

 – Kalcsó Gyula: A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma

 – Sirató Ildikó: A mesterséges intelligencia és a kulturális örökség találkozása

 – Dancs Szabolcs: Mesterséges intelligencia a gazdaságban

 – Sirató Ildikó: A tudományos könyvtárak bizonyítékalapú gyakorlata a mindennapokban

 

Perszonália rovatunkban Pogány György Szabó Sándor tanár urat, Dippold Péter pedig a Könyvtári Intézet egykori vezetőjét, Bánkeszi Katalint  búcsúztatja. 

 – Pogány György: Szabó Sándor (1935–2025) emlékezete 

 – Dippold Péter: Búcsú Bánkeszi Katalintól 

 

Jelen számunk Külföldifolyóirat-figyelő rovatában hat cikkismertetőt találnak olvasóink.

 – Bubnó Katalin, Ildikó Sirató, Ormándy Marcell Ottó, Szüts Etele: Külföldi könyvtár- és információtudományi folyóiratokból (referátumok)