Hír

Összefoglaló a FSZEK Helyben vagyunk!, avagy a közkönyvtárak szerepe a helyi közösségek jólétében és jóllétében című konferenciájáról

Több mint száz résztvevővel zajlott le 2023. május 31-én a Helyben vagyunk!, avagy a közkönyvtárak szerepe a helyi közösségek jólétében és jóllétében című konferencia a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A rendezvény a Közkönyvtárak a XXI. században sorozat 2023-as állomása és egyben a Budapest főváros egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő Budapest Könyvfőváros 2023 projektjének része volt.

Külföldi előadókat is felvonultatva számos jó példát mutatott a konferencia a közkönyvtárak helyi közösségek életében betöltött szerepére, ugyanakkor hangsúlyt helyezett arra is, hogy tudatosítsa a könyvtárosokban közösségépítő munkájuk jelentőségét.

Takács-Sánta András (humánökológus, egyetemi docens, ELTE TÁTK): Ökológia, egészség, demokrácia – A könyvtárak szerepe egy új világ fölépítésében

A nyitóelőadásban Takács-Sánta András, az ELTE TÁTK docense humánökológusként Ökológia, egészség, demokrácia címmel a könyvtárak, könyvtárosok azon szerepére hívta fel a figyelmet, mellyel egy új világ felépítéséhez járulhatnak hozzá. Az előadó szerint a jelenlegi összetett civilizációs válságból, polikrízisből kivezető út vagy inkább utak megtalálásában kiemelt szerep jut a helyi közösségeknek és ezáltal a közösségeket összetartó könyvtáraknak is. A kutatások azt mutatják, hogy túlságosan szűk hatalmi érdekek befolyásolják világunkat, s ez a mai globális problémákhoz vezetett. A válságra azonban nem csak veszélyként lehet tekinteni. A veszély egyben lehetőség is a világváltoztatás alulról jövő kezdeményezései számára. Ehhez a civilizációs átmenethez, a gondolkodás és értékrend megváltoztatásához a könyvtárosok is hozzá tudnak járulni. Például már azzal is, ha a könyvtár épülete példamutató. Nemcsak abban példamutató, hogy energiatakarékos és kiemelt, világváltoztató polcokra kerülnek az értékrendet átalakító kiadványok, de például abban is, hogy zöldkörnyezetet biztosít, legyen az madárbarát kert, komposztpont-üzemeltetés vagy a már több könyvtárban is működő magkönyvtármozgalom.

Agnieszka Staniszewska-Mól (igazgató, Krakkói Városi Könyvtár): Automata könyvbokszok Lengyelországban – Napos és árnyoldalak

A Krakkói Városi Könyvtár közösségi költségvetés, állami és önkormányzati források segítségével szerzett be könyvbokszokat mind a főkönyvtár, mind néhány fiókkönyvtár szolgáltatásainak kiterjesztésére. Népszerűségükről sokat elárul, hogy a 43 rekeszes könyvszekrények hamarosan kicsinek bizonyultak, és 72 rekeszesek beszerzése vált indokolttá. A könnyű használat, a nyitvatartási időn túli átvétel és visszavétel lehetősége 2022-ben több mint 20 ezer használati alkalmat eredményezett. A modernitás szimbólumává vált, reklámfelületként is működő könyvbokszok hálózatát szeretnék bővíteni.

Bardóczi Sándor (osztályvezető, Budapest Főváros, Várostervezési Főosztály): A kultúra szerepe a fővárosi zöldterületeken

C. C. L. Hirschfeld Theorie der Gartenkunst című művéhez fűződik az a tájépítészeti elképzelés, amelynek célja a különböző társadalmi osztályok találkozásának, a kultúra becsempészési lehetőségének megteremtése a közparkokban. E gondolat mentén alakítottak ki Budapesten is számos közösségi zöldfelületet, mint például a világ harmadik népkertjeként létrehozott Városligetet, amely szobraival vagy zenepavilonjával kapcsolódik a kultúrához. Ide sorolható még a Norma-áriáról elnevezett Normafa, az 1929-től megrendezésre kerülő ünnepi könyvhét vagy a Margitsziget Művész sétánya. Újabb kapcsolódási pontok a Bikás park és az ARC-kiállítás, illetve a Gellért-hegyen a Nelson Mandela emlékére megvalósított szabadtéri installáció. A tervekben szerepel a Városháza park új közösségi térként való felújítása, valamint a Népliget újratervezése. A könyvtáraknak is meg kell találniuk a kapcsolódási lehetőségeket ezekhez a zöldterületekhez.

Ismena Meić (igazgató, Zágrábi Városi Könyvtár): Zágráb új jelképe – a városi könyvtár

Az előadás a Zágrábi Városi Könyvtárat és tervezett épületfejlesztési projektjét mutatta be. Jelenleg a könyvtár a város több pontján működő hálózatot üzemeltet, melyet a két központi könyvtári, 12 kerületi és két fiókkönyvtári épület, valamint a 48 megállót érintő könyvtárbusz alkot. Stratégiájuk fókuszában a már létező szolgáltatásaik mellé új technológiák alkalmazásával minden korosztály igényeit kielégítő, új szolgáltatások bevezetése áll. Ezen új szolgáltatásaik közül az igazgatónő kiemelte többek között a ZaKi Book nevű e-könyv-kölcsönző applikációjukat, valamint néhány célzott társadalmi réteget megszólító rendezvénysorozatukat, melyek modern tudományos eredményeket vagy kortárs irodalmat közvetítenek nagy sikerrel. Egyik központi könyvtári épületüket, mely egy 1895-ben épült palotaépület, már rég kinőtték mind az állomány, mind az olvasói szolgáltatások, rendezvények tekintetében, ezért legnagyobb projektjük, melyen 2010 óta kitartóan dolgoznak, hogy könyvtáruknak új épületet biztosítsanak. Ez a munka már túljutott a látványtervek elkészítésén. A tervezett, új épület körülbelül egy kilométerre van a város főterétől, jó közlekedési adottságokkal, fontos középületek szomszédságában. A valamikori Paromlin nevű gőzmalom ipari műemlék épületegyüttesét mentik meg azzal, hogy olyan városi könyvtárrá alakítják át, mely a város szimbóluma és egyben nappalija is lesz. A fejlesztés szlogenje: Eddig a Paromlin mint malom táplálta a várost, és ezután is a Paromlin fogja táplálni a várost, de már mint könyvtár.

A délelőtti előadások után a nézők is kérdezhettek az előadóktól.

Péterfi Ferenc (a Közösségfejlesztők Egyesülete tanácsadó testületének vezetője): A közösségi terek kitüntetett szerepe a szomszédságok életében

A hangulatos büféebéd után Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesülete tanácsadó testületének vezetője elméleti előadása következett. Nagy teret szentelt a téma olyan általános fogalmainak hétköznapi közelhozására, mint a lokalitás, a szomszédság, a helyi nyilvánosság, a párbeszéd vagy a részvétel. Sok helyen vannak közösségi pontok, sok intézmény működtet közösségi tereket és csatornákat, mégis kitüntetett szerepe lehet ezek között a helyi könyvtáraknak. Pallai Katalin Társadalmi részvétel című tanulmányára hívta fel a figyelmet, mely a részvételi intézmények építésével is hangsúlyosan foglalkozik. A közönség még nem közösség, hangsúlyozta az előadó, és a valamikori piac agora szerepét a mai könyvcsere információcsere-folyamatával vonta párhuzamba, ezen a ponton bekapcsolva a folyamatba a helyi könyvtárak tanácsadó, ösztönző szerepét is.

Czakóné Gacov Katalin (igazgató, Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Szolnok): Szolnok nappalija

A szolnoki könyvtár igyekszik megfelelni a közösségi térrel kapcsolatos elvárásoknak (biztonságos, nyugodt, kényelmes stb.), továbbá csatlakozni a fenntartó kulturális koncepciójához, amely szerint Szolnok a megtartó közösségek városa kíván lenni. Ennek érdekében több célcsoportnak is igyekszik közösségi lehetőségeket biztosítani, illetve azokat folyamatosan fejleszteni. Kismamák számára hozták létre a babázó, majd a játszó-kuckó foglalkozást, amelyek működtetésébe szakembereket is bevonnak. A Lady’s Club a nők igényeire reagál, helyi előadók meghívásával sikerült jól beágyazódni a közösség életébe. A középiskolásoknak szóló ifjúsági részleg segítségével sikerült megszólítaniuk ezt az egyébként nehezen elérhető korosztályt. Az új ifjúsági tér közösségi tervezéssel alakult, és olyan sikeres programsorozataik vannak, mint a SzolnoCon rendezvény. Fontos az önkénteskedés, amely a könyvtár és a fiatalok között kialakult bizalmon alapul. Használói igény alapján a felsősöket is igyekeznek megszólítani, a korosztály számára kialakítani programokat. Könyvtári minőségi díjas könyvtárhoz méltóan jellemző a könyvtárra a használói igények monitorozása, fókuszcsoportos beszélgetések, trendek követése, a közös tervezés, gyors reagálás, fenntarthatóság, gazdaságosság.

Mátraházi Zsuzsanna (könyvtárvezető, Vasas Központi Könyvtár Alapítvány): KÖZ-könyvtár-TÉR

Mátraházi Zsuzsanna, a Vasas Központi Könyvtár Alapítvány könyvtárának vezetője egy szociálisan rendkívül hátrányos területen működő alapítványi könyvtár lehetőségeit mutatta be előadásában. A nappali melegedők és hajléktalanszállások tőszomszédságában működő hatalmas elöregedett gyűjteményt hogyan lehetett élővé, a környezet számára hasznossá tenni? Beszélt arról, hogyan sikerült lehántani a vasas szakszervezeti székházhoz tapadt előítéleteket, valamint közel vinni a könyvtári szolgáltatásokat a helyben élők kulturális igényeihez. Részletesen bemutatta az intézmény nyitottá, közösségivé tételének lépéseit és az ehhez kötődő kommunikációs tevékenységet.

Schnell-Nagy Erika (könyvtárvezető, Solymár Imre Városi Könyvtár, Bonyhád): „Egy mindenkiért”

A bonyhádi könyvtár számos közösségteremtő rendezvénnyel büszkélkedhet. Egyik legjelentősebb rendezvényük a háromnapos Völgységi Könyvfesztivál. A mindössze ötfős könyvtár a klubok, kiállítások és könyvbemutatók mellett számos, gyerekeknek szóló programot is szervez: könyvtárhasználati órák, levelezőversenyek, vetélkedők, mesemondó és szavalóversenyek, német nyelvű szép kiejtési verseny, német nyelvű „ki mit tud?”, rajzpályázatok, olvasókirály-választás színesítik programkínálatukat. A változatos tematikájú öt nyári táboruk számát hétre szeretnék növelni. A számos program mellett a kollektíva fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, elindultak a Minősített Könyvtár cím pályázaton, és azt el is nyerték 2022-ben.

Kuczkó Andrea (könyvtárvezető, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Körúti Könyvtár): Könyvtár és találkahely a körúton – A FSZEK Körúti Könyvtár közösségi terei és rendezvényei

A házigazda, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előadása zárta a konferenciát. Legújabb gyöngyszemüket, a másfél éve megnyitott Körúti Könyvtárat mutatták be, mely a 46 tagkönyvtárból álló fővárosi könyvtári hálózat ékköve. Marketingszempontból is telitalálat. A hatalmas kirakatok fényei sötétedés után még a körúti villamosról is ingyenreklámként vonzzák a tekintetet. Kuczkó Andrea, a könyvtár vezetője előadásában szisztematikusan ismertette a könyvtár minden szakmai vetületét. Az épület elhelyezkedését, paramétereit. Milyen állományokból építkeztek? Milyen modern könyvtártechnikai eszközöket alkalmaznak? Milyen alapszolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások működtetésére tervezték? A terek kialakítása hogyan igazodik az eltérő felhasználói igényekhez és a különböző szolgáltatástípusokhoz? Milyen bútorzat segít megfelelni a többfunkciós térigényeknek? Hogyan alakult a közönségük az elmúlt másfél évben? Milyen együttműködésekkel, marketingkommunikációval tudják támogatni a könyvtár életét?
 

További képek a konferenciáról:

CsatolmányMéret
Kép ikon kép 1.192.45 KB
Kép ikon kép 2.180.36 KB
Kép ikon kép 3.178.46 KB
Kép ikon kép 4.233.26 KB
Kép ikon kép 5.188.38 KB
Kép ikon kép 6.181.68 KB
Kép ikon kép 7.179.9 KB
Kép ikon kép 8.412.78 KB
Kép ikon kép 9.230.13 KB
Kép ikon kép 10.187.27 KB
Kép ikon kép 11.160.72 KB
Kép ikon kép 12.198.3 KB
Kép ikon kép 13.340.43 KB
Kép ikon kép 14.392.55 KB
Kép ikon kép 15.159.63 KB
Kép ikon kép 16.251.25 KB
Share

További oldalak

Alapdokumentumok

Kapcsolat

1276 Budapest, Pf. 1205

Tel: +36 1 224-3788

Elérhetőségek

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.