Hír

Hatáscélok kijelölése a kulturális örökség területén

„Not everything that counts can be counted, and not everything that can be counted counts.”

„Nem minden mérhető, ami számít és nem minden számít, ami mérhető”

(William Bruce Cameron)

 

Az Europeana 2017. október 4-5-én rendezte stratégiai találkozóját „Developing impact goals for cultural heritage” (szabad fordításban: hatáscélok megalkotása a kulturális örökség területén) címmel, amelyre Dr. Tóth Máté, a Könyvtári Intézet Kutatási és szervezetfejlesztési osztály vezetője mint a DCHE (Digital Cultural Heritage and Europeana) szakértői csoport tagja kapott meghívást.

A következőkben a rendezvény fő tanulságait foglaljuk össze.

Az Europeana által szervezett rendezvény célja az volt, hogy a kulturális örökség területen dolgozó szakemberek

  1. megismerjék azokat a technikákat, amelyekkel a tevékenységeket úgy lehet alakítani, hogy azok valóban hassanak a célközönségünk életére és így sikerüljön számukra értéket teremteni;
  2. együtt gondolkodjanak arról, hogy jelenleg milyen hatásokat lehet elérni a digitális kulturális örökség területén;
  3. működjenek közre az ún. Tallinn-i konvenció megszövegezésében.

Pier Luigi Sacco áttekintette azokat a lépcsőfokokat, amelyek a Kultúra 3.0 felé vezettek, majd bemutatta a hatások elérésnek lehetséges területeit.

  1. Az 1.0 paradigmában a kultúra egy spirituális kultiváció tárgya, amelyben fel sem merül annak gazdasági hasznosulása. Jelentős szerepe van a magas és alacsony kultúra közötti különbségtételnek. Ebben a paradigmában a kulturális örökség intézmények a kultúra templomaiként definiálódnak, amelyben a kultúrát konzerválják, megőrzik.
  2. A Kultúra 2.0-ban felértékelődik a kreatív ipar. A kultúra itt elsősorban a szórakoztatás eszköze, amelyben nagy hangsúlyt helyeznek a gazdasági hasznosíthatóságra. A múzeumok a „szórakoztató gépek paradicsomai”. A kultúra itt a vásárlóké, amelyben erősen felmerül a szerzői jogok kérdése.
  3. A Kultúra 3.0 lényege, hogy aki részt vesz a kultúrában, az egyben részt vesz a jelentésteremtésben is. Nincsenek készen kapott értelmezések, hanem a tartalom közös létrehozására helyeződik a hangsúly. A létrehozott érték nem anyagiakban testesül meg, amelyre termékek eladásán, eladhatóságán keresztül tesz szert a kulturális intézmény, hanem a résztvevőkben jön létre, a részvétel útján kiváltott hatás formájában. Ehhez fel kell hatalmazni a közösségeket és teret kell nekik adni a részvételre, cselekvésre.

Összesen 8 hatásterületet rajzolódik ki a kultúra területén:

  1. innováció;
  2. jólét, jóérzet;
  3. közösségi összetartozás;
  4. fenntarthatóság;
  5. vállalkozókedv;
  6. tanulás;
  7. soft power, vagyis a kultúra ereje;
  8. identitás.

Harry Verhayen hozzászólásában olyan példákat említett mint a közösségi kerékpárkölcsönzés, a nyilvános terekben elhelyezett közösségi zongora, vagy az időseknek létrehozott memóriaházak, ahol idős emberek megoszthatják egymással az emlékeiket. Ezeken keresztül is bemutathatók a fenti hatások, amelyeket az emberekben elértek.

Az Europeana is hatást kíván elérni a partnerekben, amelyhez megalkották az ún. Impact Playbook (Hatás játékkönyv) dokumentumukat, amelyben elsősorban arra mutatnak be technikákat, hogy egy kulturális örökség intézmény hogyan tud hatást kiváltani az emberekben. A hatás lényege pedig a változás, amelyet a partnereink számára nyújtott tevékenységünk útján elérünk. A kérdés tehát úgy kell, hogy hangozzék: „Te miként tudsz hasznára lenni a világnak?”

A hatás azonban lehet pozitív és negatív, szándékos és nem szándékos is. Amikor egy hatást mérünk, akkor arra kell választ találnunk, hogy vajon a változás megtörtént volna-e a mi tevékenységünk nélkül is. Az output mérése nem egyenlő a hatás mérésével.

Első lépésként egy empátia térkép készítésével bele kell helyezkednünk az érintettek (partnereink) gondolkodásába és leírni, hogy az illető mit gondol, mit hall, mit lát, mit tesz és mond, majd összefoglaljuk, hogy milyen negatívumokat és pozitívumokat kap tőlünk. Ennek a megszövegezésével azonosíthatók azok a tevékenységek, amelyekre a partnerünknek szüksége van.

Ezt követően leírjuk a tevékenységünket, amely folyamatnak a következő lépései vannak:

  1. érintett;
  2. erőforrások;
  3. cselekvések, tevékenységek;
  4. rövid távú kimenetek (ouputok) – 1-5 év;
  5. hosszú távú kimenetek (output) – 5 évnél hosszabb távon;
  6. hatás (impact) – tartós változások.

A rövid és hosszú távú kimenetek mérhetők, a hatások nem, a lényeg mégis ezeken van, hiszen ezekkel változtatjuk meg pozitívan a környezetünket.

A találkozó zárakkordjaként a résztvevők együtt gondolkodtak a „Tallinn Convention on the value of culture” (Tallini konvenció a kultúra értékéről) pontos szövegezésén, amely a következő hetekben kerül véglegesítésre.

Share

További oldalak

Alapdokumentumok

Kapcsolat

1276 Budapest, Pf. 1205

Tel: +36 1 224-3788

Elérhetőségek

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.