Hír

Koronavírus és a könyvtárak, 2020 őszétől - a beszámoló folyamatosan frissül!

2020 tavaszától június közepéig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai a Könyvtári Intézet koordinálásával rendszeresen hírt adtak nemzetközi szinten a könyvtárak újranyitásáról. A járvány ismételt felfutásával újra körképet adunk a nemzetközi helyzetről. A nyáron újranyitott könyvtárak jelentős része továbbra is az akkor közölt állapotoknak megfelelően működik jelenleg is. A Könyvtári Figyelő 2020/3. számában Könyvtárak a koronavírus-járvány idején – Pandémia és infodémia címmel jelent meg összefoglaló a COVID-19 első hullámának könyvtárügyi vonatkozásairól és a Könyvtári Intézet tájékoztató munkájáról.

Utolsó frissítés: 2021. március 3.

A külföldi könyvtárak honlapjai alapján megállapítható, hogy a könyvtárakat illetően a koronavírus második hulláma alatt is a tavasztól foganatosított általános jellegű óvintézkedések a mérvadók, beleértve a zárt térben történő maszkviselést, a kézfertőtlenítést, a távolságtartást és a létszámkorlátozást. Az online rendezvények gyakorisága továbbra is hangsúlyos. A helyzet súlyosbodásával egyre több ország dönt az ismételt lezárás mellett.

A könyvtári dokumentumok biztonságos kezeléséről, fertőtlenítéséről figyelembe ajánljuk korábbi ismertetőnket. Az Egyesült Államokban nyáron nagyszabású kutatás (REALM projekt) kezdődött a Múzeumi, Könyvtári Szolgáltatások Intézete (IMLS), az OCLC és a Battelle laboratórium együttműködésében annak érdekében, hogy pontos választ adjanak a koronavírus közgyűjteményi munkára gyakorolt hatásairól. E kutatási program első fázisairól is beszámoltunk nyáron. A kutatás többek között az öt leggyakoribb könyvtári dokumentum anyagainál vizsgálta a koronavírus kórokozójának kimutathatóságát az eltelt idő függvényében. Azóta lefutott a kutatás negyedik fázisa is (közzétett kutatási eredmények), amelynek konklúziója, hogy a vizsgált anyagoknál (DVD-borító, fűzött- illetve kötéstáblás borító, műanyag védőborító) szoros együtt tárolás (szoros polcrendben például) esetén hat nap múltán is kimutatható a COVID-19 kórokozója. Ezért a tavasszal általános jelleggel életbe léptetett könyvkarantén-protokoll során ajánlott gondot fordítani a dokumentumok laza tárolására, mert így valóban 1-3 nap alatt válik életképtelenné a vírus. Az ötödik fázis október 22-én ért véget, ebben a könyvtárban előforduló textilanyagokat (bőr, műbőr, poliolefin, pamutszövet és nylon könyvborító, ) vizsgálták hasonlóképpen. Nyolc nap karantént követően a bőr és műbőr felületeken még kimutatható volt a kórokozó. Poliolefin és nylon anyagokon viszont csupán egy óra időtartamig tudták kimutatni a vírust. A hatodik fázis eredményeit november 19-én publikálták. Ezúttal az üveg, a márvány, a rétegelt lemez, sárgaréz és porbevonatú acél képviselték a közgyűjteményekben leggyakrabban előforduló anyagokat. A tesztelés során megállapítást nyert, hogy a COVID-19 vírus a réz- és márványfelületen két napot követően, üvegen, rétegelt lemezen és porbevonatú acélonpedig hat napot követően kimutathatatlan. A hetedik és nyolcadik fázis eredményeit 2021. február 11-én tették közzé. Ebben a tesztsorozatban az első fázisokban tesztelt könyvtári dokumentumoknál előforduló anyagoknál (DVD-borító, fűzött- illetve kötéstáblás borító, műanyag védőborító) ismételték meg a vizsgálatot, ezúttal szobahőmérséklet helyett hidegebb (1 – 4 °C), illetve melegebb (28 – 29 °C) hőmérsékleten, azonos páratartalom mellett. Alacsonyabb hőmérsékleten a kórokozók tovább maradnak aktívak, tíz nap elteltével a kötéstáblás borító kivételével mindegyik anyagon a mérés kezdetéhez képest változatlan mértékben kimutatható volt a vírus. Ezzel szemben melegebb időben a vírus túlélőképessége is romlik: a hatodik napon a műanyag védőborítót kivéve egyik anyagon sem volt már kimutatható a kórokozó. A bőr anyagok vizsgálatát felfüggesztették, mert az anyagot rongáló citotoxikus folyamatokat figyeltek meg a mintapéldányokon, amely nem tette lehetővé a vírusok megmaradásának vizsgálatát.

Az alábbiakban az egyes országokra jellemző egyéni információkat közöljük.

Amerikai Egyesült Államok

A tengerentúlról sok új információval nem szolgálhatunk, mert az Egyesült Államokban gyakorlatilag nem történt meg az Európában is tapasztalt nyári visszaesés a járványesetek tekintetében, így az amerikai könyvtárak többsége többnyire az újranyitás fázisáig sem jutott el. Többen készítenek a tavaszi ismertetőnkben részletesen bemutatottakhoz hasonló újranyitási terveket, ezekről – s a COVID-19-et érintő többi könyvtárszakmai kérdésről: szaktanácsadás, oktatás, adatok és kutatás, irányelvek és protokollok – az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) állított össze egy jól áttekinthető gyűjtést COVID-19 Recovery címmel.

Az Egyesült Államokban a legégetőbb könyvtárszakmai kérdés továbbra is a könyvtárak és a többi közgyűjtemény pénzügyi támogatása, amely jelentős részben a szövetségi kormányzatra hárul az ún. CARES és a júliusban hatályba lépett Könyvtári Stabilizációt Elősegítő Költségvetési Törvény (Library Stabilization Fund Act) révén. Ezek teszik lehetővé a könyvtárak – többnyire távoli – szolgáltatásainak finanszírozását és a közgyűjteményi szakemberek bérezését a jelenlegi helyzetben.

Az amerikai könyvtárak továbbra is kulcsszerepet játszanak a távoktatásban, ehhez rendszeresen szerveznek szakmai rendezvényeket, valamint készítenek forrásgyűjteményeket.

A Library of Congress is zárva van még a látogatók előtt, online szolgáltatásaikat kínálják és bővítik rendszeresen. Előzetes bejelentkezéssel, indokolt esetben kutatók használhatják személyesen a könyvtárat.

A sok tekintetben példakönyvtárként számon tartott Chicagói Közkönyvtár viszont már megnyitotta kapuit az olvasók előtt.  A hálózaton belül egyedül azok a kis fiókkönyvtárak maradtak zárva, amelyeknek a belső tere túl kicsi a biztonságos távolság betartásához. A szabályok megegyeznek az univerzálisan alkalmazottakkal: maszkviselés, távolságtartás és létszámkorlátozás a belső terekben. Az előzetes bejelentkezést ajánlják a könyvtárosok, de ez nem kötelező, ahogy a távolságtartást elősegítő irányjelző feliratokkal kiegészített könyvtári terek is szabadon böngészhetők. A különgyűjtemények és a mikrofilmolvasók, a számítógépek használata előzetes bejelentkezéshez kötött. Utóbbiak számát meg is ritkították, hogy így biztosítsák a szükséges távolságot. A közösségi- és tanulószobák továbbra is zárva vannak. Ezen túlmutatóan, ahogy a kollégák világszerte, a chicagói könyvtárosok továbbra is ajánlják az online szolgáltatások használatát.

Ausztria (2021. január 25.)

Az osztrák könyvtárosegyesület (BVÖ) tájékoztatója szerint az egészségügyi minisztérium döntése nyomán január 25-étől engedélyezik az osztrák könyvtárak számára a click & collect (küszöbkönyvtár) típusú szolgáltatásokat. Ugyanezen naptól kezdve a betartandó biztonsági távolságot két méterre növelik, és kötelezővé teszik az FFP2 maszkok viselését. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár jelenleg zárva tart a kormány intézkedéseinek megfelelően. Az újranyitást - ha a helyzet nem változik - február 7-re jelölték ki.

Az osztrák nemzeti könyvtár 2020 év végén így összegezte az előző évi tapasztalatait: sok volt a kihívás a 2020. évben (koronavírus, utazási korlátozások, karantén). Az olvasótermek látogatottsága 50%-kal, a múzeumlátogatók száma 70%-kal csökkent. Mindkét területen többszörösére nőtt a digitális kínálat mennyisége: szabadon elérhetővé tették az osztrák képarchívum (Bildarchiv Austria) anyagát, ingyenes online vezetéseket tartottak, és videósorozatokat indítottak a gyűjtemény kincseiről. A tervek szerint 2021 áprilisában nyílik „analóg” kiállításuk Utazás a múltba címmel a Dunáról. Ugyanakkor újra megnyitják az egy ideje zárva tartó papiruszmúzeumot. Három online kiállítást is előkészítenek (Erich 1ried, Ruth Klüger és Ludwig Wittgenstein évfordulója kapcsán).

Belgium (2021. február 2.)

Belgiumban enyhítettek a korábbi szigorításokon. A Belga királyi könyvtár és múzeum (KBR) így december 8-án újra megnyitotta kapuit. Rövidített nyitvatartással a dokumentumok előzetes kikérése mellett az olvasótermek szabadon látogathatók. A munkaállomások hasonló módon vehetők igénybe. Az olvasótermeket diákok továbbra sem használhatják. A másolatkészítés, az online adatbázisok és szolgáltatások továbbra is igénybe vehetők, valamint a bolt is várja az érdeklődőket.

Cseh Köztársaság (2021. január 21.)

Csehországban minden könyvtár bezárt október 22-től. A cseh kormány járványügyi intézkedéseinek megfelelően október 22-étől visszavonásig a nyilvánosság számára a nemzeti könyvtár is zárva tart. Az aktuális kölcsönzések határidejét meghosszabbították. Az ebben az időszakban lejáró kölcsönzések után nem kell késedelmi díjat fizetni. A zárvatartás alatt lejáró olvasójegyeket automatikusan meghosszabbítják. Az elektronikus szolgáltatások (adatbázisok, katalógusok, online tájékoztatás stb.) folyamatosan működnek. A Nemzeti Könyvtár és a Morva Tartományi Könyvtár beiratkozott olvasói, valamint a felsőoktatásban tanulók és oktatók ideiglenesen szabad hozzáférést kapnak a digitális könyvtár anyagaihoz.

Finnország és Észtország (2021. március 1.)

Mind Finn-, mind Észtországban fönntartják, illetve visszavonásig meghosszabbították a korlátozó és egészségvédelmi intézkedéseket az oltási program előrehaladása ellenére továbbra is meglehetősen nagy számú megbetegedést okozó koronavírus-járvány miatt. A nemzeti könyvtárak a korábban írtak szerint csak korlátozott nyitvatartási időben fogadják a kölcsönzőket, egyébként a digitális szolgáltatások működnek.

A nemzeti könyvtárakban (mivel mindkét nemzeti könyvtári speciális funkciók mellett kölcsönző könyvtár is) az elektronikus szolgáltatások mellett az előre kikért dokumentumok kölcsönzését az egészségvédelmi előírások betartásával lehetővé teszik. E célból Helsinkiben hétfőtől péntekig 11 és 16 óra között dokumentumkölcsönző-automata áll rendelkezésre, míg Tallinnban hétfőtől péntekig 10-20, szombaton 12-19 óra között lehet belépni a könyvtárba (maszkban és a 2 + 2 szabályt betartva, azaz egyidejűleg 2 fő egymástól min. 2 méter távolságban). Finnországban enyhítették a nemzeti könyvtárat is érintő zárlatot: 2021. február 22-től két olvasóteremben lehetővé teszik a kutatók munkáját. Ezt azonban nagyon szigorú szabályok betartásához kötik: előre kell időpontot foglalni a kutatni kívánt dokumentumok pontos megjelölésével, pontos kutatási tervvel és a munka fontosságának, sürgősségének indoklásával. Kizárólag olyan kutatók kaphatnak engedélyt a két olvasóterem korlátozott látogatására (az egészségvédelmi intézkedések betartása mellett), akiknek esetében a munka sürgőssége indokolt. A termek szerdán és csütörtökön 11-13, valamint 14 és 16 óra között tartanak nyitva, egy napra egy olvasó max. 60 perces időtartamra kaphat kutatási engedélyt, és az olvasótermekben egyidejűleg max. 4 olvasó foglalhat helyet. Az általános olvasóteremben a szabadpolcos állomány és mikrofilmolvasó is használható. A különgyűjteményi olvasóterem kizárólag kutatói olvasójeggyel látogatható. Személyes olvasószolgálati tájékoztatás és referenciaszolgáltatás az előkészített dokumentumok átadásán kívül nem működik. A könyvtár munkatársainak egy része mindkét országban továbbra is távmunkában dolgozhat.

Tallinnban február 2-án a nemzeti könyvtár YouTube csatornáján követhető egy beszélgetés a Médiaterek jövőjéről – a beszélgetésen a különböző médiumok (sajtó, oktatás, könyvtárak) digitális, virtuális térben történő kommunikációjának újdonságairól, lehetőségeiről lesz szó a 2020-ra meghirdetett téma, a Digitális kultúra éve programjának zárásaként. Érdekesség, hogy az észt nemzeti könyvtárat egy országos szavazáson "álommunkahelynek" választották meg.

Franciaország (2021. március 3.)

A Francia Nemzet Könyvtár (Bibliothèque nationale de France: BnF) részlegesen nyitva tart. Az általános olvasótermek, valamint a kiállítótermek továbbra is zárva tartanak, azonban a kutatói belépővel rendelkező olvasók használhatják a számukra fenntartott olvasótermeket keddtől péntekig 10 és 17 óra között, amennyiben előzetesen foglalnak helyet, és kikérik a megtekinteni kívánt dokumentumokat (naponta legfeljebb ötöt). Az egészségvédelmi szabályok továbbra is a szigorú előírásokat követik. A csoportos látogatás nem lehetséges, az érintkezés elkerülésére közlekedési irányokat jelöltek ki. A tavaly óta térítésmentesen elérhető online tartalmakhoz (e-könyvek, tananyagok, sajtótermékek) a hozzáférés továbbra is biztosított.

Görögország (2021. február 15.)

A görög nemzeti könyvtár továbbra is zárva tart, csak elektronikus anyagai érhetők el az olvasók számára. A vezetői gárda mellett a működéshez minimálisan szükséges adminisztrációs és gazdasági stáb dolgozik az épületben, a dolgozók többsége otthonról végzi munkáját. A görög könyvtárak országszerte többnyire biztosítják a kölcsönzést az olvasóiknak, meghosszabbítják a kölcsönzés időtartamát és megnövelik a kölcsönözhető könyvek számát.

Hollandia (2021. március 2.)

Hollandiában a könyvtárak a szigorított járványügyi szabályok visszavonásáig zárva vannak, de online szolgáltatásaik továbbra is igénybe vehetők, a rendezvényeket online térben tartják meg. Habár a Holland Nemzeti Könyvtárban (Koninklijke Bibliotheek) továbbra sem engedélyezett a dokumentumok kölcsönzése és visszavétele, más könyvtárakban biztosítják ezt a lehetőséget, az egyes régiókban eltérő feltételekkel.

A március 6-14. közöttre tervezett Könyvhét megrendezését a járványhelyzetre való tekintettel nyárra halasztották, remélve, hogy a könyvtárak és a könyvesboltok is kinyithatnak addigra. Habár nem a korábban megszokott módon, de online térbe helyezve mégis a könyveké lesz a főszerep azon a megszokott márciusi napokban: különféle programokat szerveznek a könyv megünneplésére "A Könyvhét előszava" címmel, melyhez kapcsolódva számos könyvtár is online könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, felolvasásokkal, könyvajánlókkal várja az érdeklődőket.

A könyvtárak saját döntésük alapján 4, 5, 6 vagy akár 10 darabos könyvcsomagokat állítanak össze felnőttek és gyerekek részére is. A könyvcsomagokat a könyvtárak honlapján vagy telefonon lehet megrendelni. Néhány kivételtől eltekintve nem kérhetők konkrét könyvcímek, az olvasók számára az életkor, érdeklődési kör, a kért kiadvány nyelvének megadásával a könyvtárosok egy-két napon belül "meglepetéscsomagokat" állítanak össze. Van olyan könyvtár, ahol az idősebbek, gyengénlátók jelezhetk, ha öregbetűs könyveket szeretnének. Találunk példát arra is, hogy a könyvek mellett DVD-k is választhatók. Ezeket a csomagokat előzetes időpont-egyeztetés után az olvasók az általuk kiválasztott könyvtárban vehetik át. A pontos időpontról a könyvtár e-mailben tájékoztatja az olvasóit, így tudják szabályozni, hogy egyszerre hány fő tartózkodhat az átvételre kijelölt helyen. Továbbra is be kell tartani a korábban bevezetett járványügyi szabályokat: maszk viselése, 1,5 méteres távolság betartása, kézfertőtlenítés. A könyvtárak kérik, hogy csak egy fő menjen az elkészített csomagért. Felhívják a figyelmet arra, hogy ezt a szolgáltatást mindenki saját felelősségére veheti igénybe. Amennyiben valakinek nehézségekbe ütközik a személyes átvétel, előzetes egyeztetés után a csomag házhoz szállítását kérheti. (Hágában először a 70 év felettieknek biztosították ezt a szolgáltatást, januárban a kört kibővítették az egyetemistákkal, a középiskolásokkal, valamint a házi karanténban lévő olvasókkal.)

A beiratkozott könyvtári tagoknak lehetőségük van az "online Bibliotheek" 33.000 e-könyvéből és 4.400 hangoskönyvéből kölcsönözni. Ezenkívül a "TijdschriftenBieb" applikáción keresztül ingyen olvashatnak 16 közkedvelt online folyóiratot. Az online könyvtár használata a koronavírus-járvány alatt jelentősen megnőtt. 2020-ban mind az e-könyvek, mind a hangoskönyvek kölcsönzése 44%-os növekedést mutatott a 2019-es évhez képest, ellentétben a korábbi évek 10-15%-os növekedésével.

A könyvtárak különféle módokon próbálnak eljutni az emberekhez. Az Openbare Bibliotheek Amsterdam online olvasóklubot indított, amelyhez a honlapon keresztül lehet csatlakozni. Hét fős csoportokat szerveznek, ahol hét e-könyvet fognak elolvasni a tagok. Az első alkalmat figyelemmel kísérik, amikor az olvasást szerető és olvasási élményeik megosztására vágyók megismerkednek egymással, egyeztetnek az időpontokról és a könyvek olvasási sorrendjéről. A további találkozókat a résztvevők már önállóan szervezik.

A Bibliotheek Den Haag január 14-től online kulturális programokat kínál a Bieb070@Home projekt keretén belül. A program négy részből áll: szerdánként fél 3-tól a gyerekek nézhetnek videókat, amelyekben meséket olvasnak fel nekik, illetve barkácsolhatnak is. A jelentkezés előtt a könyvtár honlapján tájékozódhatnak a szülők arról: mit fognak készíteni a gyerekek, és ehhez otthon milyen anyagokat, eszközöket kell előkészíteni. Szerda esténként ismert hágaiakkal lesznek beszélgetések, csütörtök és péntek estére változatos kulturális eseményekkel (író-olvasó találkozók, koncertek, színházi előadások) várják az érdeklődőket a Facebookon és a YouTube-on.

Mivel a Koninklijke Bibliotheek sem tudott hagyományos formában kiállításokat rendezni, rendezvényeket szervezni, így a szerelem és a barátság témakörére fűzve 2020. október 6-a és 2021. február 14-e között hétről hétre friss tartalommal bővülő online kiállítást állítottak össze Liefde en vriendschap címen. A témához kapcsolódóan a weboldalon négy virtuális teremben a könyvtár munkatársai a gyűjtemény különleges darabjairól blogokat, podcastokat, interjúkat és webináriumokat készítettek. A videók a könyvtár YouTube-csatornáján nézhetők meg.

A Nationale Voorleesdagen ebben az évben 2021. január 20-a és 30-a között online került megrendezésre. A 2003-ban útjára indított rendezvény célja, hogy felhívja a szülők, a családok figyelmét a mesekönyvekből történő hangos felolvasás fontosságára a kisgyerekek számára. A könyvtárak is alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez: többek között honlapjukon tanácsokat adtak a szülőknek a hangos felolvasáshoz (mikor, mit, milyen módon olvassanak), lehetővé tették kisgyerekeknek szóló népszerű digitális képeskönyvek kölcsönzését, vagy ún. "digitális mesélő táskát" állítottak össze, valamint online felolvasásokat is szerveztek.

A Bibliotheek Utrecht "vigasztaló szavak" kezdeményezésével megpróbál apró örömet szerezni a korlátozásokat egyre nehezebben viselő embereknek. Első lépésként színes plakátokat függesztettek ki a városban az általuk választott könyvidézetekkel. 2021. január 20-tól a könyvcsomagot igénylők is kapnak egy-egy plakátot. Honlapjukon olvasóik kedvenc idézetükkel saját posztert készíthetnek, amit le lehet tölteni, vagy meg lehet osztani a közösségi médiában.

Horvátország (2021. március 2.)

A Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Zágráb) a járványügyi előírások betartása mellett továbbra is a nyitva tart. A járvány előtti állapotoktól csak az éjszakai nyitvatartás jelenlegi szüneteltetésében térnek el. A tavaly év végi földrengésben jelentős károkat elszenvedett Petrinjai Tanítóképző Kar könyvtári állományának kiemelten értékes részét február 25-én ideiglenesen a Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár helyiségeiben helyezték el. Ezt és az egyéb, sérült állományrészet a horvát nemzeti könyvtár restaurátori osztályán fokozatosan állítják helyre. A horvát nemzeti könyvtár továbbá felhívást intézett a földrengés sújtotta övezet valamennyi könyvtárához a sérült vagy a továbbiakban a helyszínen nem tárolható könyvtári állomány átvételének megszervezése érdekében. A nemzeti könyvtár az operatív segítség mellett erkölcsi támogatást is kíván nyújtani a jelenlegi válsághelyzetben a földrengés és a járvány által kétszeresen is sújtott könyvtárosoknak Horvátországban.

Február 22-én online tartották meg A zágrábi Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár napját, amit a könyvtár FB-oldalán közvetítettek valós időben. A horvát nemzeti könyvtár napját azért ünneplik február 22-én, mert 1483-ban ismeretlen helyen ezen a napon, Szent Péter Apostol székfoglalásán (Üszögös Szent Péter) fejeződött be az első horvát nyelvű könyv, a Misal po zakonu rimskoga dvora [Missale Romanum glagolitice], a római kúria glagolita betűs misekönyvének nyomtatása. (A horvát nemzeti könyvtár logója az ebben az ősnyomtatványban szereplő Iže (latin átírásban az „i”) betű alapján készült.)

A könyvtár közzétette a március 18. és 20. között megrendezendő „Solidarity in culture: Heritage protection under conditions of crisis” nemzetközi virtuális konferencia előzetes programját. 82 éves korában elhunyt dr. sc. Josip Stipanov, a horvát nemzeti könyvtár legendás igazgatója. Az ő igazgatása idején kiváló és aktív kapcsolat és számos sikeresen megvalósult projekt jellemezte a horvát és a magyar nemzeti könyvtár együttműködését (többek között a Bibliotheca Zriniana 3D-s rekonstrukciója).

2021. február 1-én kinyitott a könyvtár étterme is, ahol elvitelre felszolgálnak csomagolt gyorsételeket. Január 29-én online tartották meg a Múzeumok éjszakája programjait is. A decemberi horvátországi földrengésben megrongálódott könyvtárak legértékesebb anyagának egy részét ideiglenesen a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban tárolják. A sérült könyvtári anyagok kiürítésére vonatkozó utasításokat a Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Védelmi és Tárolási Osztálya, valamint a Horvát Könyvtári Intézet munkatársai készítették. Az átlagosnál nagyobb méretű liftekben is két főre korlátozzák a használatot. Mivel kölcsönzőkönyvtárként is működnek, a használt könyveket visszahozatalkor karanténba teszik. Ezért felhívják az olvasók figyelmét, hogy e-mailben érdeklődjenek: a tervezett látogatás idején számíthatnak-e a kért dokumentumokra. A központi információs szolgálat, a könyvtárközi kölcsönzés és a beiratkozás is zavartalanul működik. A járványügyi rendelkezések betartása (maszkviselés, kézfertőtlenítés) továbbra is kötelező.

Lengyelország (2021. március 1.)

A Lengyel Nemzeti Könyvtár december 7. óta, a megfelelő korlátozásokkal, nyitva tart. Az olvasóknak a könyvtár látogatása előtt az online helyfoglaló rendszert használva jelezniük kell, mikorra tervezik a látogatást. Egy adott napon belül három időintervallum közül választhatnak. Az online helyfoglalást követően, a látogatást megelőzően legalább két nappal indíthatnak raktári felkérést. Március 4-én online konferencia keretében járják körül a járvány könyvtárak működésére gyakorolt hatásait.

A látogatás ideje alatt be kell kartani a korábban hozott járványügyi intézkedéseket. Ezek egyik fontos eleme – a szokásos óvintézkedések mellett –, hogy 15 m2 területen belül egyidejűleg egy személy tartózkodhat. A kéz fertőtlenítése és a maszkviselés mellett érvényesek a dokumentumhasználatra vonatkozó korlátozások: egyszerre maximum három könyvtári egység kikérésére van lehetőség. Javasolt, hogy csak olyan dokumentumokat kérjenek fel, amelyek más varsói illetékességű könyvtárban nem találhatók, illetve az online szolgáltatásokon (Academica, POLONA) nem elérhetők.

A régi nyomtatványok csak digitális formában érhetők el, a kéréstől számított egy hét után a POLONA-n keresztül. A digitalizálás, mind a régi nyomtatványok, mind az egyéb nem jogvédett dokumentumok esetében térítésmentes, és a "Digitalizálás kérésre" szolgáltatáson keresztül rendelhető meg.

A könyvtárak működését korlátozó intézkedések visszavonásig hatályosak.

Luxemburg (2021. február 2.)

A luxembourgi nemzeti könyvtárban (Bibliothèque nationale de Luxembourg – BnL) a járványhelyzetre való tekintettel módosult a könyvtárhasználat. A könyvtárat az az olvasó használhatja, aki munkaállomását lefoglalja, dokumentumait előzetesen kikéri. Nyitvatartás: keddtől szombatig 10-20 óra között. Az elektronikus beiratkozás és helyfoglalás működik. Az olvasótermi tartózkodás maximális időtartama hétköznap naponta 10 óra, maximum 20 dokumentum használható helyben. A fénymásolók használhatók, a használók csak az olvasóterem erre kijelölt részében tartózkodhatnak (maszkban). A szabadpolcok továbbra sem elérhetők. A kutatófülkéket és a csoportszobákat csak egy személy veheti igénybe online legfoglalást követően. A zenetár használatára ugyenezek a szabályok vonatkoznak.

Nagy-Britannia (2021. február 2.)

Ahogy nagy körképünkben beszámoltunk róla, 2020. július 4-étől kezdve a brit könyvtárak fokozatosan kinyitottak.  Október 27-én a brit kormány nagyon magasra növelte a COVID fenyegetettségi szintet, amely egyben a könyvtárak bezárásával is jár. Mindezen december 2-án enyhítettek, így fokozott óvatosság mellett a könyvtárak ismét kinyithattak, ám a járvány jelenlegi helyzetében ismét szigorítottak a könyvtári szolgáltatásokon, így többségük ismét bezárni kényszerült. A brit könyvtárosegyesület (CILIP) honlapján gyűjti a lezárással és a vírussal, újranyitással/zárással kapcsolatos friss híreket, szakmai iránymutatásokat (ezek többsége még a tavaszi első hullám idején készült).

Manchester és könyvtári hálózata egyaránt ismét kinyitott december 3-ától. Elérhető szolgáltatás a könyvek érintesmentes visszahozatala és az online előre kiválasztott dokumentumok kölcsönzése. A szabadpolcos állomány jelenleg nem böngészhető, valamint az olvasói számítógépek is kizárólag a legszükségesebb esetben használhatók a könyvtáron belül. Manchesterben a belépésnél elővigyázatosságból rögzítik a használók kontakt elérhetőségeit, hogy járványeset során a közegészségügyi szervek hatékonyan kezelhessék azt. Bristolban ugyanakkor a járványügyi intézkedések szigorításakor már ismét bezártak a lokális könyvtári rendszer intézményei. A brit könyvtárak az elektronikus szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt, Manchesterben a kölcsönzött dokumentumok lejárati idejét automatikusan meghosszabbították a veszélyhelyzet végéig.

A British Library  a kormányintézkedéssekkel összhangban november 5-én bezárta látogatható tereit, amelyeket azonban december 8-án ismét megnyitottak, majd a helyzet súlyosodásával december 21-étől ismét lezártak. Ezt megelőzően a kiállítóhelyeket december 14-től kénytelenek voltak ismét bezárni.

Németország (2021. január 25.)

A német közkönyvtárak 2020. december 1-je óta zárva vannak. A szövetségi járványügyi intézkedések tiltják az épületbe való bemenetelt, így küszöbkönyvtárak sem működhetnek, kizárólag a házhoz szállítás megengedett. A Bajor Állami Könyvtárban automatikusan meghosszabbították a kölcsönzések érvényességét. A visszahozatalra a regionális könyvtáraknál az épületen kívül elhelyezett automatákban kínálkozik lehetőség. A zárva tartásra tekintettel a Müncheni Városi Könyvtár háromhónapos ingyenes digitális beiratkozást kínál, amelynek keretében elérést biztosítanak az elektronikus és hangoskönyvekhez, valamint az online kurzusokhoz. A Német Nemzeti Könyvtár továbbra is zárva tart a szövetségi és tartományi határozatoknak megfelelően.

A német közkönyvtárak a beiratkozott olvasók számára a könyvtárak zárása idején számos digitális szolgáltatást nyújtanak (e-könyveket, e-magazinokat, e-folyóiratokat, e-tanulási lehetőségeket, film és zene streaming-szolgáltatásokat, online adatbázisokat). A felsőoktatási könyvtárak a korábbiakhoz hasonlóan távoli hozzáférést biztosítanak online elérhető forrásaikhoz. Sok könyvtár a Twitteren népszerűsíti szolgáltatásait #bibathome jelzéssel.

A Stiftung Lesen a pandémia időszakában népszerűsíti az olvasmányokat, játékokat és a tanulási kínálatot, hogy a családok és a gyermekek az otthoni tanulás idején színvonalas időtöltéshez jussanak. A kínálat összeállításakor gondolnak a tanárokra is. A Stiftung honlapján különböző appok, tippek és ötletek állnak rendelkezésre.

Alsó-Szászországban 2021. január 15-i benyújtási határidővel pályázatot írtak ki a könyvtárak számára, a nyertesek elismerést kapnak a pandémia során tanúsított kiváló munkájukért. A könyvtárak, amelyek korábban találkozási helyek voltak, a vészhelyzetben kreatívan és különösebb bonyodalmak nélkül átálltak az érintkezésmentes kínálat kifejlesztésére és megvalósítására annak érdekében, hogy továbbra is szolgáltathassanak könyvtárhasználóik számára. A tartományi könyvtáros egyesület szeretné ezeket az erőfeszítéseket honorálni, és tíz tagkönyvtárat a pályázat alapján 750 eurós jutalomban részesíteni.

Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a koronavírus miatti karanténintézkedések a könyvtárakban hatalmas digitalizálási hullámot indítottak el. Egy 114 könyvtárban végzett felmérés során ennek kapcsán kiderült, hogy a könyvtárak technikai infrastruktúrája 80%-ban nem megfelelő ehhez a feladathoz. A könyvtárak 33%-a úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésére álló internetes sávszélesség nem kielégítő ahhoz, hogy video-streaming szolgáltatásokat tudjon nyújtani. A könyvtárak 13%-a nem tudott stabil kapcsolódást létrehozni ebből a célból. Közel egyharmaduk kénytelen volt a munkatársak saját eszközeit igénybe venni. A könyvtárak 22%-a nem rendelkezik fotó- és videófájlok, 16%-uk hangfájlok létrehozásához szükséges terminálokkal.

A német könyvtárakban is sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a vírus átvihető-e a könyvek közvetítésével. A Német Szövetségi Rizikóértékelési Intézet felmérte ezt a játékok, élelmiszerek stb. esetében, és az eredményeket közzé tették a Német Könyvtárak Szövetségének honlapján.

A Német Könyvtárak Szövetsége honlapján foglalkozik a pandémia miatti zárva tartás, a csökkentett és az újfajta szolgáltatások kapcsán felmerülő jogi kérdésekkel is. Egy példa arra, hogy milyen módszertani segítséget adnak a könyvtáraknak: milyen szerzői jogi és adatvédelmi előírásokat kell figyelembe venni, milyen engedélyeket kell beszerezni a jogtulajdonosoktól (szerzők, illusztrátorok stb.) az ún. képeskönyv-mozi vagy a weboldalon vagy a YouTube-on tartott online felolvasások szervezése, továbbá ezen online rendezvények közvetítése során. (A könyvtárak a felolvasásokhoz ötleteket is kapnak.) Azt javasolják, hogy az engedélykérés során célszerű a pandémiára és a marketing-effektusra hivatkozni. Az összeállítás megadja a konkrét jogszabályi helyeket, amelyeket tanulmányozni szükséges.

Olaszország (2021. március 1.)

A Biblioteca Nazionale Centrale di Firenzében előzetes regisztrációt követően látogatható a katalógustér, a Folyóiratolvasó, az Általános Olvasó és a Kéziratolvasó. Nyitvatartás hétfőtől péntekig 8:30 és 13:30, 13:45 és 18:45, szombaton 8:30 és 13:30 között. A firenzei könyvtár részt vesz a koronavírus elleni védőoltást népszerűsítő kampányban.  A kultúráért és turizmusért felelős minisztérium kezdeményezésére a „virág, mely a tavaszt hirdeti” címmel állami könyvtárak, levéltárak, múzeumok és régészeti parkok végeztek kutatást gyűjteményeikben ilyen virágokat keresve. A BNCF saját gyűjteményéből a Hortus Regius Honselaerdicensis című XVII. századi papírkódexben található primula-ábrázolást választotta az oltást támogató kampány céljára.

A milánói Biblioteca Sormani könyvtár 2021. január 12-től hétfőnként 14:30 és 19:30, keddtől péntekig 10:00 és 19:30, szombaton pedig 10 és 18 óra között várja olvasóit. A 70 éven felüliek, illetve az egészségügyi okokból otthon maradni kényszerülők telefonon keresztül adhatják le kölcsönzési kéréseiket, a dokumentumokat egy szociális szervezet (UGO) szállítja házhoz. Január 25-től újra van lehetőség folyóiratok, mikrofilmek, és a nem kölcsönözhető könyvek helyben használatára. A Biblioteca Nazionale Centrale di Romában 2021. január 11-től újra elindult a könyvtárközi kölcsönzés Olaszországon belül.

Az Irodalmi táplálék a Murmuris kulturális egyesület (egy firenzei kortárs színház) digitális projektje, melyet a Biblioteca Nazionale Centrale di Firenzével együttműködve valósított meg. A helyek és a szavak felszabadító erejéből kiindulva rövid videókban mesélnek a könyvtár tereiről, és felolvasnak néhány oldalt a XX. századról szóló írásokból. A projekt célja az irodalom segítségével változtatni a jelen bizonytalan idők eredményezte lelkiállapoton. A XX. század a világháborúk, a totalitárius rendszerek, a holokauszt és az abból fakadó bizonytalanságok évszázada volt, és így azoknak az írásain keresztül, aki ezt átélték, megpróbálhatjuk csökkenteni a különböző megfosztottságokból és korlátozásokból eredő aggodalmainkat, kényelmetlenségeinket, gyengeségeinket és türelmetlenségünket. A nem minden esetben széles körben ismert vagy a tananyagban nem szereplő írók tollából származó sorok a világ belső megújulásáról beszélnek, és ezekből fakad annak a felismerése, hogy mind egyénként, mind csoportként lehetséges a túlélés, az átalakulás és az újjászületés. A járvány ideje alatt (2020. december 16. előtt) a Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze zárt termeiben készültek azok a rövid videók, amelyek elkalauzolnak nemcsak a könyvtár legismertebb és legszebb helységeibe, hanem a látogatók elől elzárt, olyan ismeretlen tereibe is, melyek történetét egy-egy könyvtári dolgozó mutatja be. A nyolcrészes sorozat 2020. december 28-tól látható a YouTube-on, a Facebookon, a Murmuris instagramján és weboldalán.

Az Internazionale című internetes portálon jelent meg Christian Raimo és Antonella Agnoli véleménycikke  Könyvtárakba fektetni az iskola megsegítéséért és a város jobbá tételéért (Invesitre nelle biblioteche per aiutare la scuola e migliorare la città) címmel jelent meg 2021. január 16-án. A szerzőpáros, látva, hogyan csökken az új javaslatok száma arra vonatkozóan, mire költsék az európai helyreállítási tervre (recovery plan) vonatkozó forrást, azt javasolja, hogy most, mikor a fizikai terek helyét a virtuálisak foglalják el, a könyvtáraknak kellene a tudás új tereivé válniuk fizikai, szociális és kognitív infrastruktúrákként. Az észak- és középitáliai könyvtárak az 1970-es évektől kezdve az angolszász modellt követve váltak mára társas terekké és biztosítanak hozzáférést digitális archívumokhoz, forrásokhoz, adatokhoz. Rómától délre azonban nem ilyen rózsás a helyzet.

A pandémiás helyzet miatti egészségügyi és gazdasági válság legelső áldozata a kulturális-színházi szektor volt. Ezen belül a könyvtárak különösen rosszul jártak, mivel míg például a könyvesboltok számára (ahol költenek az emberek) a miniszterelnök lehetővé tette a nyitvatartást, a könyvtárakat (ahova azok járnak, akiknek nincs sok pénzük) bezárta. A különböző kulturális intézmények a tavaszi bezárás alatt számos alkalommal tartottak konzultációt, de ezekre a könyvtárakat meg sem hívták. A szerzők szerint a könyvtáraknak az iskolákkal kellene szorosan együttműködniük. A diákok egy része számára a távoktatás komoly nehézségekkel járt, és leginkább azokat sújtotta, akiknek már korábban is gondja volt a tanulással. A könyvtárak profitálhatnának ebből az uniós segélyből: új terek épülhetnének, ahol mindig van működő WiFi, és képzett munkatárs, aki tud segíteni abban, hogy az informatikai eszközökből a lehető legtöbbet hozzák ki, emellett olyan valakire is szükség van, aki segít az adminisztráció útvesztőjében. Ebben segíthetnének önkéntesek is, mint pl. az Egyesült Államokban. Sőt, az ily módon újragondolt könyvtárakból áradó energiával megújulhatna a város. Marshall McLuhan 1972-ben megjelenő, a Város mint tanterem (City as Classroom: Understanding Language and Media) című munkáját felidézve a szerzők úgy látják, hogy a jövőben a városokban nagy tanulótermekre (aule studio) van szükség; olyan mozikra és színházakra, melyek átalakíthatók filmkölcsönzővé és tanulóközpontokká, és arra, hogy az eddig ki nem használt vagy üresen álló épületeket alakítsák tanulóhelyekké.

A szerzők szerint manapság annyi minden elérhető otthonról, hogy a városok csak néhány alapvető funkciót betöltő „kiegészítőkké” válnak. Ugyanakkor létezik egy másik város is, a munkások, a logisztikai és telefonközpontos dolgozóké, aki tulajdonképpen működtetik azt. A várost az egyenlőtlenség városává tevő folyamatot meg kell állítani, és ebben a könyvtáraknak fontos szerepe van. Azt szeretnék, hogy a „Next generation EU” ne csak az Európai Unióból érkező gazdasági segítség jól csengő neve legyen, hanem segítsen elő egy újfajta városi oktatást, mely egyben a városra való oktatás is.

A Biblioteche oggi folyóirat cikkében a könyvtárak bezárása kapcsán kialakított stratégiákat tárgyalja a közkönyvtári állomány fejlesztésére és népszerűsítésére vonatkozóan, valamint azt, hogy az ez idő alatt megszerzett tapasztalatokat hogyan lehetne kamatoztatni a gyűjteményfejlesztés- és kezelés területén a fokozatos újranyitás során, illetve a járványhelyzet elmúltával. A lockdown idején a szerző szerint az olaszországi könyvtárosok munkája három fő, egymással összekapcsolódó területre koncentrálódott: 1) az elektronikus források bővítése, ill. elérhetővé tétele széles körben; 2) a könyvtár mint „ablak a világra" koncepció gyakorlati megvalósítása; 3) a könyvtár (valójában a könyvtáros) mint tartalomgyáros.

A könyvtárak a kényszerű zárvatartás alatt különféle szervezetekkel, pl. könyvkiadókkal (a Mondadori-csoport) és a legnagyobb olasz digitális platformmal (MediaLibraryOnline - MLOL) fogtak össze, így sikerült hatékonyan működniük az első területen. Ezek az együttműködések számos újdonságot hoztak, többek közt a digitális kölcsönzéshez (e-lending) szükséges regisztrációs procedúra egyszerűsödését, vagy annak a megoldását: miként tudja ugyanazt a művet egyszerre több olvasó is kikölcsönözni és olvasni.

A könyvtár mint „ablak” jegyében a könyvtárak különböző csatornákon keresztül ajánlották az ingyenes és fizetős tartalmakat az olvasók figyelmébe. Rendkívül változatosak voltak ezek az anyagok, az e-booktól  a virtuális múzeumlátogatáson át a letölthető társasjátékokig.

A harmadik terület, az online tartalomgyártás részben az egyes könyvtárak saját gyűjteményére, korábbi kiállításaira épült.  A teljesen új tartalmak létrehozásánál a fő cél az volt, hogy kapcsolatban maradjanak az olvasókkal. E kezdeményezések között a legelterjedtebb a felolvasás volt (gyerekek és felnőttek számára egyaránt), de volt könyvbemutató, író-olvasó találkozó, olvasókör, irodalmi pályázatok stb. A torinói városi könyvtárak például a Tradiradio webrádió segítségével tartottak felolvasásokat, könyvajánlókat, vagy beszélgettek a könyves világ szereplőivel. A könyvtárak ismeretterjesztő kisfilmek készítésében is részt vettek, valamint a helyi iskolákkal együtt is szerveztek online programokat. A kezdeménezések közösségmegtartó szerepe jól látszik abból is, hogy sok olyasmit próbáltak ki, amelyek a könyvtár világán túlmutatnak (önarckép-pályázat, fotópályázat); az alkotásokból számos intézmény kiállítást készített a tavaly nyári újranyitáskor.

Az e-lending ugrásszerű növekedése ellenére sem szabad elfeledkezni azokról az olvasókról, akik – különböző okokból – csak korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá a digitális tartalmakhoz; a könyvtáraknak az oktatási intézményekkel együtt azon kell dolgozniuk, hogy ez ne így legyen. A gyűjtemény fogalma bővülőben van, és a fizikai hordozókon lévő dokumentumokon kívül magába foglalja  az elektronikus és digitalizált anyagokat, az ingyenesen hozzáférhető – könyvtárosok által válogatott vagy általuk és az olvasók által készített – forrásokat, anyagokat. A gyűjtemény összességébe tehát ne csak a bibliográfiák  kerüljenek bele, hanem az egész, a tartalomajánlás és -gyártás kapcsán született heterogén anyag. Ez új, komplex dokumentációs folyamatot mutat be, melynek két fő területe a korábban már említett „válogatás” és a „tartalomgyártás”, melyek feldolgozását követően kapcsolódik be a harmadik terület, a közvetítés és népszerűsítés.

Oroszország (2020. február 2.)

Az Orosz Állami Könyvtár területére 2020. november 14-től a látogatók kizárólag előzetes regisztráció után léphetnek be  Az olvasótermek kapacitásának max. 50%-a használható. A könyvtár továbbra is az aktuális kormányrendelkezésnek megfelelően működik. 2021. február 1-étől előzetes regisztrációhoz kötött az alábbi tárak látogatása: Kézirattár, Zeneműtár, Térképtár, a Keleti Irodalomi Központ, Régi nyomtatványok tára. A regisztrációra legkésőbb a látogatás előtti napon van lehetőség. A Könyvtártudományi és Bibliográfiai Szakkönyvtárba előzetes regisztráció nem szükséges. A könyvekre és egyéb dokumentumokra kizárólag online kérőlapon fogadják a kéréseket, papíralapú, helyszínen történő kérést jelenleg nem fogadnak. A könyvek az elektronikus katalóguson keresztül kölcsönözhetők. Egyes olvasótermek rövidített munkaidőben működnek. Ezek működési rendjét folyamatosan frissítik, 11 olvasóterem egyáltalán nem látogatható. A kijelölt olvasótermek és közösségi terek továbbra is látogathatók az érvényben lévő jogszabályoknak és a szociális-higiénés szabályoknak megfelelően, így a könyvtár épületébe kizárólag maszkban és kesztyűben lehet belépni, mininum két méteres távolságot tartva. A könyvtár bejáratánál testhőmérsekletet mérnek. Azokat a látogatókat, akiknél a megengedettnél magasabb testhőmérsékletet észlelnek, nem engedik be a könyvtárba. Továbbá a könyvtárnak joga van felfüggeszteni annak az olvasójegyét, akinél felfedezik a koronavírusra utaló jeleket (köhögés, orrfolyás stb.). A padlón feltüntetett jelölő, ill. iránymutató vonalakat minden látogatónak követnie kell, valamint minden olvasó köteles saját tollat magával hozni, és azt használni. A könyvtárhasználatot követően minden olvasó köteles tájékoztatni az olvasóterem felügyelőjét, hogy fertőtleníteni tudják az általa használt asztalt. A visszaérkezést követően 3 napra karanténba helyeznek minden kölcsönzött dokumentumot. A karanténba helyezett dokumentumok nem adhatók ki új személy számára. A könyvtár köteles 2 óránként szellőztetni az olvasótermekben és a közösségi terekben, valamint minden alkalmazottnak kötelező a maszk és kesztyűt viselése.

Románia (2020. március 2.)

Romániában gyorsan változik a járványhelyzet, ám az intézkedések nem mindig követik azonnal ezeket a változásokat. Február 15-étől újra meghosszabbították a veszélyhelyzetet. Elérte az országot a vírus harmadik hulláma. Magyarországról negatív teszttel lehet belépni, és érvényes a karanténkötelezettség. Az iskolák és az intézmények többsége zárva tart, ritkulnak az online rendezvények is.

A könyvtárak és a kulturális intézmények többségének működése, nyitva tartása, pontosabban zárva tartása nem változott a 2020. decemberihez képest. A Román Nemzeti Könyvtár zárva tart, csak egyes online szolgáltatásokat lehet igénybe venni. A honlapján az utóbbi egy hónapban csak egyetleb online-rendezvényt hirdettek meg, Nicolae Brâncuşi szobrászra emlékeztek. A Romániai Könyvtárosok Szövetsége honlapján nem hirdettek meg újabb konferenciákat, kiállításokat. A fővárosi, kerületi könyvtárak egy része azonban - szám szerint 26 - szigorú óvintézkedések mellett nyitva tart.

Továbbra is maradt a szigorú higiéniai óvintézkedések melletti teljes idejű nyitvatartás, az egyes olvasótermek bezárásával és bizonyos szolgáltatások drasztikus korlátozásával.  A korábbi online szolgáltatások továbbra is elérhetők, tartanak online kiállításokat, konferenciákat.

Az enyhülés jeleként november 27-től a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ismét megnyitotta kapuit, az érvényben lévő egészségvédelmi szabályok fokozott betartatásával, illetve a könyvtári helyiségek és a visszahozott dokumentumok fertőtlenítésével. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár ugyan nem nyitott ki újra, de ismét hozzáférhetővé vált az olvasók számára. Előzetes egyeztetést követően - a katalógusból történő elektronikus előjegyzést/kiválasztást alkalmazva, esetleg telefonon segítséget kérve - a könyvtár előcsarnokában és a kölcsönző réteg előterében lehetőséget biztosítanak a kölcsönzött dokumentumok átvételére. A lejárt határidejű könyvekre vonatkozó megbocsátási időszakot január végéig meghosszabbították. A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár változatlanul nyitva tart a járvány alatt is. Az általános szabályok betartása mellett a használt dokumentumok egyhetes karanténba kerülnek.

Svájc (2021. március 3.)

2021. március 1-től a svájci Nemzeti Könyvtár újra látogatható. A járványhelyzet alakulásának függvényében rövidtávú változások előfordulhatnak. A szokásos egészségvédelmi intézkedéseken felül a látogatóknak be kell jelentkezniük a recepción annak érdekében, hogy a hatóságok számára megkönnyítsék az esetleges kontaktkutatást. Az olvasói munkaállomások száma limitált, a veszélyeztetett olvasóknak a postai úton történő kölcsönzést ajánlják. A különgyűjtemények és egyes olvasótermek használatához előzetes bejelentkezés szükséges. A visszavételt könyvbedobó szekrények segítik, a könyvtár büféje egyelőre még zárva van.

Szerbia (2021. február 2.)

A Szerbiai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár a járványügyi korlátozások és a közösségi távolságtartás betartásával tart nyitva teljes munkaidőben (hétköznapokon: 8.00–21.00 óra, szombaton 8.00–15.00 óra). Kötelező a védőmaszkok és a könyvtári számítógépek igénybevétele esetén a kesztyű használata. Az olvasótermekben összesen legfeljebb 100 fő tartózkodhat. Az olvasók a nap folyamán legfeljebb öt könyvtári dokumentumot rendelhetnek meg, melyeket használat után a könyvtár munkatársai kezelnek. A könyvtár a honlapján hirdeti a szerb oltóközpont által szervezett online regisztrációt a COVID-19 oltásra.

Szlovákia (2021. március 1.)

2021. február 17-én jött ki a Szlovák Köztársaság Kormányának 89/2021. sz. határozata, amely kijelöli: mely térségek mely veszélyeztetettségi fokozathoz tartoznak. Ennek értelmében több intézmény, így például a nemzeti könyvtár február 22. óta már nem látogatható. Utóbbi várhatóan március 5-én nyit majd ki újra. Mások megfelelő óvintézkedések mellett továbbra is nyitva tartanak, ugyanakkor a könyvtári tevékenységek jelentős része, így például a Szlovák Könyvtárak Hetének (március 1-5.) rendezvényei az online térbe „szorultak vissza”.

Szlovákiában a könyvtárak január 27-től újra nyitva tartanak. A Népegészségügyi Hivatal február 5-i rendelete értelmében a könyvtárak továbbra is nyitva tarthatnak, betartva a korábbi intézkedéseket: 15 m2-en belül egyidejűleg egy olvasó tartózkodhat, ami a 10 évesnél fiatalabb, szülő által kísért gyermekekre nem vonatkozik. Továbbra is fel kell mutatni a hét napnál nem régebbi teszteredményt vagy egyéb, például az oltásra vonatkozó bizonyítékot. A második oltástól legalább 14 napnak kell eltelnie az olvasó első látogatásáig. A 2 méter távolságot továbbra is tartani kell, illetve nem fogyasztható étel vagy ital a könyvtár belső és külső tereiben, sem pedig az épület közelében.

A Szlovák Könyvtári Szövetség (Slovenská asociácia knižníc) közösségi oldalán gyűlnek a híradások a könyvtár-újranyitásokról, illetve – a Szövetség felhívására – a beszámolók a nyitás első napjairól. Ezekből kiderül, hogy jelentős az olvasói érdeklődés, illetve több helyen rekordot döntött a kölcsönzések száma. Megjegyzendő, hogy nem minden könyvtár élt a nyitás lehetőségével.

Összeállították az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai:

Bódog András: szerkesztés, Nagy-Britannia, Egyesült Államok

Dancs Szabolcs: Lengyelország, Szlovákia

Deák László: Románia

Fazokas Eszter: Románia (Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely), Belgium

Fehér Miklós - Szonda Szabolcs: Románia (Sepsiszentgyörgy)

Hangodi Ágnes: korrektúra

Hegyközi Ilona: Németország, Ausztria

Kádár Krisztina: Franciarország, Belgium, Luxemburg, Svájc

Konrád Eszter: Olaszország

Kovács Eszter: Csehország

Kürti Afrodité: Hollandia

Lengyel Szilvia: Oroszország

Mann Jolán: Horvátország, Szerbia

Sirató Ildikó: Finnország, Észtország

Zsupán Edina: Görögország

Utolsó változtatás: 2021. március 3.

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Elérhetőségek

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.