Hír

A virtuális országjárás tizenkettedik állomása: Zala megye könyvtárai a járvány idején

 

Az alábbi cikk a virtuális országjárásunk tizenkettedik állomása.

Zala megye könyvtárai közül hat városi, két községi, valamint a megyei hatókörű városi könyvtár válaszolt a kérdőíves megkeresésünkre. Zala megye könyvtárosai is jelentős mértékben kivették a részüket a járványhelyzetben szükségessé vált védekezési munkákból, és jellemzően nem is csak a szigorúan vett könyvtári szakmai területeken. Nem túlzás azt állítani, hogy nagyon jelentős mértékben kiléptek a komfortzónájukból a zalalövői könyvtárosok, akik például szájmaszkok varrásában és ételosztásban is részt vettek a járványhelyzet alatt, vagy a keszthelyiek, akik gyógyszerek kiszállításában vállaltak részt.

A könyvtári programok sajnos Zalában is többségükben elmaradtak, de alternatív módon kerültek megrendezésre Letenyén, Zalaegerszegen, Keszthelyen és Lentiben is, így a leglelkesebb könyvtárrajongók nem maradtak elfoglaltság nélkül a karantén idején sem. Letenyén még a húsvéti kézműves foglalkozást is sikerült online térben megrendezni, másutt a költészet napja adott apropót virtuális rendezvényekre. 

Annak ellenére, hogy az intézmények alapvetően jól alkalmazkodtak a nehézségekhez és sikerült értékes módon hozzájárulni a járványhelyzet során kialakult helyzet kezeléséhez, többen is megfogalmazták, hogy a szakmában dolgozók erősen tartanak pénzügyi megszorításoktól, a bevételek és a bérek csökkentésétől, általános létbizonytalanságtól.

Interjú

 

Kérésünkre Kiss Gáborral, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója osztotta meg velünk a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait.

Könyvtára számára mi volt a legnagyobb kihívás a vírushelyzet miatti intézkedésekhez való alkalmazkodásban (mind a használók kiszolgálása, mind a munkairányítás szempontjából)?

Fontos volt a gyors, higgadt és tényszerű, valós információra épülő helyzetkommunikálás az olvasók és a kollégák számára, mert rendkívül gyorsan változtak a feltételek. Az országos és helyi intézkedésekre való olvasóbarát reagálásként rugalmas kölcsönzési időt, automatikus hosszabbítást kellett kialakítanunk, a szolgáltatásokat pedig fokozatosan át kellett helyezni online térbe.

A válságmenedzselés keretében kialakított, helyben és home office- ban végzett munkaszervezés feltételeinek, szabályozásának, dokumentálásának kialakítása szintén kihívást jelentett. Külön szabályzatot alkottunk az otthoni munkavégzésre vonatkozóan. Itt nagy szerepe volt a szakmai kommunikációnak, a könyvtárak egymást segítő tevékenységének! A feladatprioritások súlyozása és a munkaterületek tevékenységeinek, ellenőrzésének szervezése mellett a szakmát érintő, húsvéti időben váratlanul bejelentett jogszabályi változások kezelése, kommunikálása is feladatot adott.

Az otthoni munkavégzés tapasztalatai rendkívül fontosak, látható, hogy működőképes ez a forma, adott esetben gyorsan és rugalmasan, az intézmény és a dolgozó közös érdekei mellett alkalmazható!

Tapasztalata szerint mekkora az igény a könyvtári szolgáltatásokra jelenleg? Mennyiben alakította a használói igényeket a könyvtárak átmeneti bezárása?

Az olvasók a veszélyhelyzet idején is igénylik a könyvtár „jelenlétét”, kollégáink segítségét.  A szakdolgozatok témaigényei, kutatási munkák, helyismereti anyagok iránti fokozott kérések azt igazolják, hogy szükség van a virtuálisan nyújtható szolgáltatásokra, a virtuális térben, on-line módon viszont a személyes jellegű konzultációkra, mert a használókat itt is segíteni kell az eligazodásban. Látható, hogy az adatbázisok használata megerősödött, az on-line katalógus szerepe is felértékelődött, de a használata csökkent... Ez nem ellentmondás, különösen a közkönyvtárakban még mindig sokan kérdezik a könyvtárost a katalógus használat helyett, ez most lecsökkent.

Az olvasók könyv ajánlókat, a vészhelyzetben segítő, támogató jellegű irodalmi ajánlásokat szívesen vesznek. Az elektronikus tartalmak használata felértékelődött rendkívül megnőtt a kínálta, segíteni az olvasókat az eligazodásban. Megnőtt az igény a minőségi, a szabadidő hasznos eltöltését célzó programajánlókra. Az online tér lehetőséget adott számunkra, hogy további online vetélkedőket, blogot indítsunk, ezzel is segítve a kulturált időtöltést, egyúttal a használói kompetenciák fejlesztését.

Nota bene: egyre türelmetlenebbül várják a nyitást az olvasók, igénylik az új könyveket, folyóiratokat és a közösségi – kulturális rendezvényeket is!

Az új/átalakított szolgáltatások hosszú távon átalakíthatják-e a könyvtárak és az olvasók viszonyát?

Az új szolgáltatások lehetőség adhatnak a kínálat bővítésére, a digitális technológiák hatékonyabb kiaknázására; a szolgáltatások megújulására, a kollégák szakmai kreativitására; ugyanakkor a használói kompetenciákat is fejlesztik.

Az olvasók  azonban szeretnek a könyvtárossal találkozni, a könyvtár szolgáltatásának jellegéből fakadóan nem nélkülözheti az olvasókat, fontos a személyes kapcsolat, az odafordulás, a személyre szabott ajánlás; „Ne üljön otthon, ha könyvtárában otthon lehet!” (Ez egy régi OKN szlogen volt)... A családok számára a közösségi tér funkcionalitása, a kézműves, programok stb. igen fontosak; az idősebb olvasóinknak a folyóiratok böngészése, napi sajtó átolvasása.

A könyvtári szolgáltatások kialakításában így érvényesülnie kell a four space modellnek -- melynek mentén a közösség igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez szükséges könyvtári terek felől közelíti meg napjaink közkönyvtárainak funkció- és feladatrendszerét, s amelyben a könyvtár az alkotás helyeként (performative space), az inspiráció helyeként (inspiration space), a tanulás helyeként (learning space), valamint a találkozások helyeként (meeting space) jelenik meg.

Ön szerint a könyvtár kapuinak újranyitása után lesz-e igény ezekre az új/átalakított szolgáltatásokra, tervezik-e megtartani valamelyiket?

 Szolgáltatásainkat továbbra is szeretnénk színvonalas szolgáltatásként biztosítani olvasóink számára; akkora cezúrát nem jelent a változásban, de ezek a most kialakított szolgáltatások (pl. blog, könyvek ajánlása, közös felolvasás stb.) teljes természetességgel belesimulnak a további működésünkbe. Gyakorlatunkban eddig nem szerepelt a házhoz szállítás, főleg technikai okokból, de most azt is megfontoljuk.

A kialakult helyzet jelenthet-e egyben lehetőséget is a könyvtáraknak szélesebb használói rétegek elérésére vagy aktiválására, a társadalomban betöltött szerepük megerősítésére, esetleg új szakmai tapasztalatok gyűjtésére? 

A kialakult helyzet felhívta a figyelmünket, hogy az online tér még számtalan lehetőséget rejt az irodalom, a kultúra, a helyi értékeink népszerűsítésére. Számos jó könyvtári, szakmai kezdeményezés alakult, amihez olvasóként is érdemes csatlakozni, vagy a közösségi médián keresztüli megosztással népszerűsíteni. Ez számunkra is új szakmai tapasztalatokat adhat. Az online képzések, szakmai napok, workshopok otthonunkból kényelmesen elérhetőek és ezzel több kolléga is bekapcsolódhatott olyan képzésbe, amit nem biztos, hogy a normál munkarendbe be tudott volna illeszteni, illetve ebben a formában olcsóbban, utazási költségek nélkül is lehet tartalmas szakmai programokat szervezni. Az olvasókkal való kapcsolattartás, az online tájékoztatás, az információszolgáltatás, a kollégák folyamatos jelenléte, a szociális érzékenységünk, empátiánk ezekben a nehéz időkben erősítheti a társadalmi jelenlétet és a szakma életképességét.

Kiss Gábor a Zala megyei hírportállal is megosztotta a járványhelyzet alatti könyvtári szolgáltatásokról való gondolatait.

 

Share

Kapcsolat

1827 Budapest, Budavári Palota F-épület

Tel: +36 1 224-3788

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.